Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek fog minősülni, mely után már nem a foglalkoztató fog – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetni, hanem a foglalkoztatott jövedelméből kell a 25. § (1) bekezdés szerinti 18,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjas munkavállalók is biztosítottnak minősültek.A kifizetett bérből ez alapján a személyi jövedelemadón túl a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni, valamint meg kell fizetni a 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerint a saját jogú nyugdíjas személy nem minősül biztosítottnak, ezért a munkaviszonyból származó jövedelmét nem terheli nyugdíjjárulék, illetve egészségbiztosítási járulék. Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóként kiterjed rá a biztosítás, munkabérét az általános szabályok szerint terhelik az egyéni járulékok (10 százalék nyugdíjjárulék, 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék), illetve a kifizetőnek meg kell fizetnie utána a 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas munkavállaló napidíja

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni a saját jogú nyugdíjas munkavállaló külföldi napidíjából? Változnak a közterhek abban az esetben, ha a munkavállaló a kiküldő kft. tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, így a munkaviszonyára – de csakis arra – tekintettel mentesül a korábban fizetendő 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Ezzel egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díja

Kérdés: Meg kell fizetnie a 15 százalékos nyugdíjjárulékot a munkaadónak az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díja után?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Tehát, az előzőekben említett sajátos 15 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthető biztosítottnak a Tbj-tv. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében. Ez azt jelenti, hogy – többek között – nyugdíjjárulékot sem kell fizetnie, jövedelméből kizárólag 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le. Ennek következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt

Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
Részlet a válaszából: […] ...szünetel.A kérdésben vázoltak szerint tehát az érintettet közalkalmazottként biztosított és egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli, míg társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Betéti társaság nyugdíjas beltagja

Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie a havi 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve az esetleges tagi jövedelméből le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munka-viszonyban is álló egyéni vagy társas vállalkozót ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] ...f) pontja alapján, heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel, mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, míg nyugdíjjárulékot tagi jövedelem híján nem fizet. Munkaviszonyában november 1-jétől egyéni járulékként csak 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
1
2
3
5