13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
2. cikk / 13 Betéti társaság nyugdíjas beltagja
Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
3. cikk / 13 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
4. cikk / 13 Nyugdíjas tagok jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el az a cég, amely úgy módosítja a társasági szerződését, hogy a saját jogú nyugdíjas tagok a személyes közreműködést nem munkaviszony, hanem társas vállalkozói jogviszony keretében végzik, és így a társaságot csak havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulék terheli? Valóban ez a legalacsonyabb közteherfizetési kötelezettséggel járó konstrukció?
5. cikk / 13 Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai
Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
6. cikk / 13 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
7. cikk / 13 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
8. cikk / 13 1951-ben született egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés: Dolgozhat-e egyéni vállalkozóként napi 4 órában a munkaviszonya megszűnése után az a magánszemély, aki 1951. október 3-án született, 2012. december 31-ig 15 év 158 nap szolgálati idővel rendelkezik, és a jelenlegi törvények értelmében 62 éves korában valószínűleg résznyugdíjra válik jogosulttá? Kell járulékot fizetnie ebben az esetben maga után, ha igen, milyen összegben? A magánszemély jelenleg 4 órás munkaviszonyban áll egy betéti társaságnál.
9. cikk / 13 Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó közteherfizetése
Kérdés: Havonta vagy negyedévente kell-e e megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot és az szja-előleget egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak?
10. cikk / 13 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
