Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetnie utána a szociális hozzájárulási adót, a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nyugdíj alapjául szolgáló kereset

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számították be a nyugdíj összegébe azt a keresetet, amelyet az igénylő az 1988-tól 1994-ig fennálló mellékfoglalkozásában kapott, ami a 8 órán belüli munkaviszony része volt?
Részlet a válaszából: […] ...mellett folytatott biztosítás alá eső megbízási jogviszony) elért keresete után csak személyi jövedelemadót kellett vonni, nyugdíjjárulékot azonban nem, ezért azt az öregségi nyugdíj összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.1997....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Szolgálati idő két munkahely esetén

Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?
Részlet a válaszából: […] ...többes jogviszonyban állt, és mindkét jogviszonyában – figyelembe véve természetesen az akkor még létező éves felső határt – nyugdíjjárulékot fizetett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben az időszakban nem három, hanem hat hónapnyi szolgálati (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék-fizetési felső határ arányosításáról aTbj-tv. 24. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...illetve azt a járulékalapot kell érteni, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával -nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerintiazon ekhoalapot is, amely után a magánszemély 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...fizeti meg. A főfoglalkozásúnak minősülő egyéni vállalkozó atársadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni a nyugdíjjárulékot(legfeljebb a járulékfizetési felső határ összegéig), valamint – hamagánnyugdíjpénztár tagja – a tagdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényesszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadótis tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...napjától, annak megszűnése napjáigkötelezett járulék fizetésére.A fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29százalék, a nyugdíjjárulék 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0,5százalék + 8 százalék tagdíj), az egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot,le kell vonnia a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot. Ez utóbbit viszont természetesen csak az éves felső határig,azaz akárhány jogviszonyból akármennyi jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Munkavégzés ápolási díj folyósítása mellett

Kérdés: A minimálbér, vagy annak 50 százaléka képezi-e a járulék alapját abban az esetben, ha egy betéti társaság beltagja, aki nem rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, szülő ápolására ápolási díjat igényelt és kapott, és emellett 4 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a társaság a 29 százalékos társadalombiztosítási, a társas vállalkozó pedig az egyéni járulékokat (8,5 százalék nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat, valamint 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.
1
2