Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap (maximum a minimálbér kétszeresének) 27 százaléka.A rokkantsági ellátás melletti kereseti korlát meghatározása során csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni, így az osztalékot és az ingatlan-bérbeadásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Két 4 órás munkaviszonnyal rendelkező, rehabilitációs ellátásban részesülő személy szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan fogják számolni a szolgálati idejét annak a jogosultnak, aki két, napi 4 órás munkaviszonnyal rendelkezik, és rehabilitációs ellátást is kap? Érheti őt valamilyen hátrány amiatt, hogy nem egy heti 36 órás munkaviszonya van, hanem két jogviszonyban dolgozik? Mindkét munkaviszonyában havi bruttó 75 000 forint a jövedelme.
Részlet a válaszából: […] ...venni. Az arányos szolgálati idő számításánál a munkaviszonyban elért kereset nagyságának van jelentősége. Ugyanis ha az elért – nyugdíjjárulék-alapot képező – kereset kevesebb a minimálbérnél, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.