Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszony már 2020. július 1. előtt is fennállt, akkor a korábbi időszakra havonta a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegű nyugdíjjárulékot, valamint a minimálbér másfélszerese alapján az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, 2020....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozóként kell megfizetnie legalább a minimumjárulékokat, azaz a minimálbér alapján a nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget, és nem is a munkavégzés ellenértéke, a bíróság által határozattal megítélt kártérítés nem képezi sem a nyugdíjjárulék, sem az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját, amit a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját. Adófizetési kötelezettséget eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerőpiaci járulékok, mind a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó tekintetében. Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját a szerzői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Angol állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a cég felkér egy angol állampolgárt egynapos előadásra egy konferencián? Milyen bejelentési kötelezettség keletkezik ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a T1041 lapon be kell őt az adóhatósághoz jelenteni. Biztosítottként a díjazásából a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot le kell vonni, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...összeg után a 4 százalékos természetbeni és a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalékos nyugdíjjárulékot köteles megfizetni. A Tbj-tv. azonban úgy rendelkezik, hogy ha az őstermelői tevékenységből származó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosításijárulék mértéke 3 százalék -, továbbá 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékotköteles levonni, és azt az adóhatóságnak bevallani és befizetni. A díjazásellenében munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottá válik, a foglalkoztató 27 százalékostársadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A biztosított általfizetendő nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjhatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.
1
2
3