13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
2. cikk / 13 Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
3. cikk / 13 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
4. cikk / 13 Ápolási díjban részesülő cégvezető munkaviszonya
Kérdés: Létesíthet négyórás munkaviszonyt a betéti társaságával az a kültag, aki a cégvezetői tevékenység ellátása miatt jelenleg társas vállalkozónak minősül és ápolási díjban részesül? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben? A kültag személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, a társaság beltagja pedig nyugdíjas.
5. cikk / 13 Ápolási díjban részesülő cégvezető járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, amely nem fizeti meg a minimumjárulékokat az ápolási díjban részesülő beltagja után, aki a cég vezető tisztségviselője, de a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre? A társaság tevékenységét a kültag végzi négyórás munkaviszony keretében.
6. cikk / 13 Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
7. cikk / 13 Beltag GYES-e
Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?
8. cikk / 13 Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag
Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
9. cikk / 13 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
10. cikk / 13 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
