Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összege,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Gyermekek otthongondozási díja

Kérdés: Ki és hogyan igényelheti a gyermekek otthongondozási díját, milyen feltételekkel járhat ez az ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, ezért az ellátásban részesülő személy – kivéve a nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magánnyugdíjpénztári tagság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Munkabérletiltás elszámolása magánszemélyek különadójának megszüntetése miatt

Kérdés: Befolyásolja a munkabérletiltás elszámolását a különadó visszamenőleges megszüntetése annak a magánszemélynek az esetében, akinek a közszolgálati jogviszonya 2018-ban szűnt meg, és a megszűnéssel összefüggésben kifizetett juttatásainak egy része után meg kellett fizetnie a 75 százalékos mértékű különadót?
Részlet a válaszából: […] ...amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

III. csoportos rokkant munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Havonta mennyi keresete lehet annak a munkavállalónak, aki 1987-től 67 százalékos, III. csoportú rokkantnyugdíjas, és jelenlegi nyugdíja 59 125 forint? Az engedélyezettnél magasabb kereset esetén szüneteltetik-e a nyugdíjfolyósítást abban az esetben, ha a munkavállaló 5 hónapot és 17 napot dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...követő hónapra vonatkozó – azáltalános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóval ésegészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztáritagdíjjal, valamint munkavállalói járulékkal csökkentett – keresetének,jövedelmének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásában köteles aminimálbérnek megfelelő összeg figyelembevételével a társadalombiztosítási, azegészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot megfizetni akkor is, ha kivétetegyáltalán nem számolt el. Ezt a kötelezettségét nem befolyásolja az akörülmény sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...ésnyugdíj-biztosítási járulék (társadalombiztosítási járulék). – A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási ésnyugdíjjárulék (egyéni járulék). Az egyéni járulékokat is a foglalkoztatónakkell bevallania és megfizetnie abban az esetben is, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...ésnyugdíj-biztosítási járulék (társadalombiztosítási járulék).A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási ésnyugdíjjárulék (egyéni járulék). Az egyéni járulékokat is a foglalkoztatónakkell bevallania és megfizetnie abban az esetben is, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ... 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díjfolyósításának időszaka csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, haa nyugdíjjárulékot ez után megfizették. A gyermekgondozási díjban részesülőszemélynek ugyanis a díj után nyugdíjjárulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhónapotmegelőző hónap első napján érvényes minimálbér után le kell róni a 29 százaléktb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalék egészségbiztosításijárulékot, illetve a havi 3450 forint tételes ehót, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelem után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a – biztosítottól levonva – a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. (Tbj-tv. 20., illetve 24. §-a.)2004. január 1-jét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
2