22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
2. cikk / 22 Munkabérletiltás elszámolása magánszemélyek különadójának megszüntetése miatt
Kérdés: Befolyásolja a munkabérletiltás elszámolását a különadó visszamenőleges megszüntetése annak a magánszemélynek az esetében, akinek a közszolgálati jogviszonya 2018-ban szűnt meg, és a megszűnéssel összefüggésben kifizetett juttatásainak egy része után meg kellett fizetnie a 75 százalékos mértékű különadót?
3. cikk / 22 Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
4. cikk / 22 Tartásdíj fizetése megállapodás alapján
Kérdés: Milyen mértékben lehet letiltás alá vonni a dolgozó munkabérét abban az esetben, ha elvált, a bíróság előtt kötött megállapodás alapján tartásdíj fizetésére kötelezett, amit a munkáltató a dolgozó kérésére közvetlenül az elvált házastárs számlájára utal át? Végrehajtható a továbbiakban a dolgozó bére, ha a tartásdíj megfizetése után kb. a nettó kereset 50 százaléka marad meg, vagy ez az összeg már teljes egészében a dolgozót illeti? Elegendő a tartásdíj utalásához a dolgozó szóbeli kérése, illetve a bíróság előtt kötött megállapodás, vagy szükséges ezt írásban is rögzíteni? Mi lesz a munkáltató teendője, ha további letiltás is érkezik a dolgozó munka-bérére?
5. cikk / 22 Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja
Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
6. cikk / 22 Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
7. cikk / 22 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
8. cikk / 22 Gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség
Kérdés: Hogyan befolyásolja a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget, ha pénzintézeti tartozás miatt az önálló bírósági végrehajtó munkabérletiltást ad ki a munkáltatónak? A munkabérből jelenleg negyven százalék mértékű gyermektartást fizet a dolgozó.
9. cikk / 22 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
10. cikk / 22 Végrehajtás adókedvezmény és járulékkedvezmény érvényesítése esetén
Kérdés: Mi lesz a végrehajtói letiltások érvényesítése során figyelembe veendő nettó kereset annak a munkavállalónak az esetében, aki 220 000 forintos bruttó munkabére után családi adókedvezményt és járulékkedvezményt is érvényesít, így a bérét csak az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék terheli?
