1952-ben született férfi kereseti korlátja

Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] ...ha a biztosítással járó jogviszonyuk, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységük alapján fizetendő nyugdíjjárulék-alap meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az ún. éves keretösszeg, ami a 2015. évben 1 890...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Jogosultság rehabilitációs ellátásra

Kérdés: Kaphat rehabilitációs ellátást az a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos az egészségi állapotának mértéke, minősítési csoportja B1?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapvető feltételeként elő­írja a meghatározott mértékű egészségkárosodást, emellett azonban az igénylőnek egyéb kritériumoknak is meg kell felelnie. A jogosultsági feltételeknek csak az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Házastárs foglalkoztatása családi gazdaságban

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezhet munkát a férje családi gazdaságában az a feleség, aki jelenleg 50 százalékos munkacsökkenésére tekintettel szociális ellátásban részesül, és rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is? Az ellátást semmiképpen sem szeretné elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] ...23. §). Keresetnek,jövedelemnek minősül az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az ajárulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségáll fenn [Rj-tv. 1. § c) pontja]. A 2008. január 1-je előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Rendszeres szociális járadék alapjául szolgáló jövedelem

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségáll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerinti azon ekhóalapot is, amely után amagánszemély 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Rehabilitációs járadék

Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...arokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegének kiszámításávalazonos módon történik.A járadék összegéből azonban nyugdíjjárulékot kell fizetni,hiszen a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama nyugdíjra jogosítószolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] ...nincs a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónálsem.A nyugdíjas (öregségi, rokkantsági) munkavállalók bérébőlegészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell vonni, így táppénzre nemjogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. 2000. január1-jétõl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] ...bér után a munkáltatónak meg kell fizetnie a29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a dolgozótól a 8,5százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot isle kell vonni, és meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszonyából származójövedelme (jelen esetben munkabére) után egyéni járulék – tehát 8,5 százaléknyugdíjjárulék és 4 százalék egészségbiztosítási járulék – fizetésére kötelezett.Ez ellátási oldalról megközelítve azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.
1
2