13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 1958-ban született munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Melyik időponttól érdemes kérnie a nyugellátás megállapítását annak a személynek, aki 2023. december 15-én tölti be a 65. életévét, de a munkáltatója a nyugdíjas kora ellenére is számít a munkájára? Kérje a nyugdíjat a jogosító életkor betöltése napjától, vagy várjon 2024-ig?
2. cikk / 13 Nyugdíjazás időpontja
Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
3. cikk / 13 Nyugdíjemelés rögzített nyugdíj esetén
Kérdés: Jogosult lesz a 30 naponkénti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre az a munkavállaló, aki jelenleg 42 év szolgálati idővel rendelkezik, 2017. október 1-jén betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, mert még két évig nem szeretne nyugdíjba menni? A most megállapított ellátási összeg, vagy a nyugdíjba vonuláskor, azaz 2019. évben érvényes összeg lesz a nyugdíjnövelés alapja? A?42 vagy a 44 év szolgálati időt veszik figyelembe a nyugdíjnövelés számításakor?
4. cikk / 13 1953-ban született nő korengedményes nyugdíja
Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy 1953-ban született nő, aki jelenleg 40 év szolgálati idővel rendelkezik? Kevesebb lesz-e a nyugdíj összege annál, mint ha rendes időben menne öregségi nyugdíjba?
5. cikk / 13 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
6. cikk / 13 Valorizáció nyugdíjemelés esetén
Kérdés: Alkalmazni kell-e a 2010. évi valorizációt a 2009 decemberében megállapított 0,5 százalékos nyugdíjemelés összegére?
7. cikk / 13 III. csoportos rokkant munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Havonta mennyi keresete lehet annak a munkavállalónak, aki 1987-től 67 százalékos, III. csoportú rokkantnyugdíjas, és jelenlegi nyugdíja 59 125 forint? Az engedélyezettnél magasabb kereset esetén szüneteltetik-e a nyugdíjfolyósítást abban az esetben, ha a munkavállaló 5 hónapot és 17 napot dolgozott?
8. cikk / 13 Nyugdíjazás időpontja
Kérdés: A tavalyi vagy az idei évtől kedvezőbb-e a nyugdíj összege? Hogyan döntheti el egy nyugdíjjogosult személy, hogy mikortól érdemesebb igénybe vennie az ellátást?
9. cikk / 13 Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: 2009. január 1-jétől mennyi lehet a munkából származó jövedelme annak a 2007. július 1. óta rokkantnyugdíjas személynek, aki jelenleg 6 órában dolgozik, a rokkantnyugdíj alapját képező havi átlagkeresete 2007-ben 122 200 forint volt, a nyugdíj összege jelenleg 91 265 forint? A rokkantnyugdíj összegét, a nyugdíj alapját képező átlagkereset 90 százalékát, vagy a minimálbért kell-e figyelni a kereset megállapításánál?
10. cikk / 13 Rokkantsági nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Valóban megváltoznak-e a nyugellátás melletti munkavégzés feltételei 2009. január 1-jétől? Mennyit kereshet majd az a munkavállaló, aki 2003-tól rokkantsági nyugdíjban részesül, és nem szeretné elveszíteni az ellátását?