19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Esedékességet követően kifizetett jutalom
Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
2. cikk / 19 1958-ban született nő
Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugdíjra egy 1958-ban született nő, aki 20 év szolgálati idővel rendelkezik, amiből 8 évet korkedvezményes munkakörben töltött, és 9 évig részesült rokkantsági nyugdíjban? Szolgálati időnek számítanak a rokkantsági nyugdíjban töltött évek?
3. cikk / 19 1956-ban született nő
Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugdíjra egy 1956-ban született nő, aki 22 év szolgálati idővel rendelkezik, amiből 8 évet korkedvezményes munkakörben töltött, és 10 évig rokkantsági nyugdíjban részesült? Szolgálati időnek minősülnek a rokkantnyugdíjas évek?
4. cikk / 19 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
5. cikk / 19 Nyugdíj újraszámítása korhatár előtti ellátás mellett végzett munka alapján
Kérdés: Mit tehetek, ha nem kértem időben a korhatár előtti ellátásom mellett munkám alapján a nyugdíjam újraszámítását?
6. cikk / 19 Korkedvezménnyel rendelkező egyéni vállalkozó nyugellátása
Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak fog minősülni az a vállalkozó, aki 2019 februárjában tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de rendelkezik 2 év elismert korkedvezménnyel, így már jövő februárban nyugdíjas lehet?
7. cikk / 19 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
8. cikk / 19 Nyugdíjjárulék ápolási díjból
Kérdés: Kérheti a nyugdíja újraszámolását a levont járulék alapján egy 1953-ban született személy, aki 2008. december 2-től korkedvezményes nyugdíjban részesült, és 1994 áprilisától édesanyja otthoni gondozására tekintettel ápolási díjat kap? Az igénylő a járási hivataltól kapott egy értesítőt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése és saját jogú nyugellátás megállapítása miatt a továbbiakban már nem vonják le a járulékot, amelyből arra következtetett, hogy eddig az időpontig megtörtént a levonás. Milyen jogszabály alapján kellett megfizetnie eddig a nyugdíjjárulékot, hiszen már korábban is nyugdíjas volt?
9. cikk / 19 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
10. cikk / 19 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Valóban nem kell megszüntetnie a biztosítási jogviszonyát egy kft. munkaviszonyban álló tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha jelenleg szolgálati járandóságban részesül, de hamarosan eléri a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időt, és azt tervezi, hogy nem várja meg a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (64 év) betöltését, hanem igénybe veszi a kedvezményes ellátást?