Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett beltag az ügyvezetést munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. Munkaviszony esetén biztosított, és a munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy nem működő betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után?
Részlet a válaszából: […] A beltag nem működik ugyan személyesen közre a társaság tevékenységében, de az ügyvezetésre valószínűséggel jogosult. Ügyvezetői státuszára tekintettel pedig a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül.Mégpedig biztosított társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Betéti társaság nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: A fejenként 60 000 forintos munkabér utáni járulékokon kívül van valamilyen más járulékfizetési kötelezettsége annak a 2 tagú betéti társaságnak, amelynek mindkét nyugdíjas tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a társaságban, emellett az egyik tag ügyvezető is, amiért nem kap díjazást?
Részlet a válaszából: […] Látszólag a két munkaviszonyban álló dolgozó munkabére utáni szociális hozzájárulási adó és járulékok megfizetésével a társaság maradéktalanul eleget tett a társadalombiztosítási kötelezettségeinek, hiszen más személyek foglalkoztatására nem került sor.A tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e beltag egy betéti társaságban egy rokkantnyugdíjas személy 2012-ben?
Részlet a válaszából: […]  Az idei évtől átalakult az egészségkárosodást szenvedettszemélyek pénzbeli ellátásainak rendszere, így a korábban rokkantságinyugdíjban részesülő személyeket 2012-től az ún. rehabilitációs ellátás,illetve rokkantsági ellátás illeti meg. Ezek az ellátások a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Gazdasági társaság tagjának adható adómentes üdülési csekk

Kérdés: Adható-e adómentes üdülési csekk egy gazdasági társaság tagjának, aki a társaságból minden évben osztalékot kap?
Részlet a válaszából: […] ...havi minimálbér összegét megnem haladó értékben juttatott bevétel, ha azt a gazdasági társaság aszemélyesen közreműködő tagjának, nyugdíjas tagjának, az említettmagánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közelihozzátartozójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Kiegészítő tevékenységű beltag járuléka

Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy betéti társaság kiegészítő tevékenységű beltagjának, aki a társaság üzletvezetője, de rendelkezik heti 20 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után ahavi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben is megkell fizetni, – tekintve, hogy a jogszabály erre vonatkozóan eltérőrendelkezést nem tartalmaz -, ha az érintett rendelkezik további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Bt. és kft. nyugdíjas tagjai

Kérdés: Kell-e járulékot és eho-t fizetni egy betéti társaság nem nyugdíjas, egyéb foglalkozási jogviszonnyal nem rendelkező (pl. háztartásbeli) kültagja után, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem vesz részt, jövedelmet nem kap? Véleményünk szerint az ilyen kültag a Tbj-tv. 4. § d) pont 1. alpontja szerint nem minősül társas vállalkozónak, továbbá az Eho-tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tagi jogviszony sem áll fenn. Kell-e tételes eho-t fizetni egy kft. nyugdíjas tagja után, aki nem vezető tisztségviselő, és a társaság tevékenységében személyesen nem vesz részt?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk"válasza" tökéletes. Az említett jogszabályi hely, a Tbj-tv. 4. § d)pontja 1. alpontja értelmében a betéti társaság tagját akkor kell társasvállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen ésszemélyesen közreműködik, és azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Külföldön dolgozó beltag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell Magyarországon fizetni az után a bt.-beltag után, aki hivatalos engedéllyel külföldön dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...vélhetően társas vállalkozónak minősülő -személyes közreműködési kötelezettséggel rendelkező, üzletvezetésre jogosult -nem nyugdíjas tagról van szó, aki e jogviszonya mellett külföldön vállalmunkát.Külföldi munkavállalása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége miatt, a könnyebb érthetőség, illetve áttekinthetőség érdekében két részre bontva – előbb az 50 százalékos, majd a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetére vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.