93 cikk rendezése:
1. cikk / 93 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
2. cikk / 93 1958-ban született munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Melyik időponttól érdemes kérnie a nyugellátás megállapítását annak a személynek, aki 2023. december 15-én tölti be a 65. életévét, de a munkáltatója a nyugdíjas kora ellenére is számít a munkájára? Kérje a nyugdíjat a jogosító életkor betöltése napjától, vagy várjon 2024-ig?
3. cikk / 93 Nyugdíj összege utólag kifizetett járandóság esetén
Kérdés: Befolyásolja a már megállapított nyugdíj összegét, ha a jogosult részére utólag nagy összegű elmaradt járandóságot fizetett ki a volt munkáltatója? A kifizetésre a bíróság kötelezte a munkáltatót, mert a munkaviszony nyugdíjazásra tekintettel történő megszüntetése során nem fizette ki a munkavállalónak járó munkabért és egyéb juttatásokat.
4. cikk / 93 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
5. cikk / 93 Nyugdíj előtt álló munkavállaló balesete
Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?
6. cikk / 93 Nyugdíjkorhatárt betöltött megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe lehet venni a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként azt a munkaviszonyban álló dolgozót, akit eddig beszámított a munkáltató, mert a rendelkezésre álló komplex minősítés szerint 43 százalékos az egészségi állapota, azonban elérte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap? Figyelembe vehető az a dolgozó, aki szintén elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem öregségi nyugdíjat kap, hanem kérte a rokkantsági ellátás továbbfolyósítását? Mit jelent az, hogy az Mm-tv. 38/C. §-a alapján valaki mentesül a komplex minősítés alól?
7. cikk / 93 Nyugdíjas személy munkavégzése egészségügyi intézményben
Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el nyugdíjazása után a nyugellátás szüneteltetése nélkül egy egészségügyi intézmény üzemeltetését egy 1957-ben született férfi, aki a nyugdíjkorhatára betöltésével el szeretne menni nyugdíjba, de a munkáltatója nyugdíjasként is tovább szeretné foglalkoztatni?
8. cikk / 93 Nyugdíjnövelés rögzített nyugdíj esetén
Kérdés: Vonatkozik a Tny-tv. 21. §-ának (1) bekezdésében foglalt nyugdíjnövelés arra a közigazgatásban dolgozó személyre, aki korábban a Tny-tv. 82. §-ának (1) bekezdése alapján kérte nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását? Az érintett azóta folyamatosan dolgozik, vagyis szolgálati időt szerez, és most tervezi a nyugdíjigénylése benyújtását, de bizonytalan abban, hogy számíthat-e a havi 0,5 százalék többletre, ami esetében már több mint 48 hónap, azaz 24 százalék.
9. cikk / 93 GYES-ben részesülő munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Kérnie kell a GYES lejárat előtti megszüntetését annak a nagyszülőnek, akinek az unokája 2019. november 18-án tölti be a 3. életévét, de már november 1-jétől igénybe kívánja venni a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó öregségi nyugdíjat? Mikor kell megszüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben?
10. cikk / 93 Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
