Felhasználási szerződés

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a felhasználási szerződés alapján kifizetett díjazás utáni járulék, illetve szociális hozzájárulási adó összegét abban az esetben, ha a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Kell szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas személy után ebben az esetben? Milyen kódot kell alkalmazni, ha fennáll a biztosítási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a 'T1041-es nyomtatvány és a '08-as nyomtatvány között e tekintetben eltérés mutatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...hogy járulék-alapot képez-e vagy sem – szociális hozzájárulási adót kell lerónia a kifizetőnek.Amennyiben a szerző vagy előadó nyugdíjas, akkor sem járulék-, sem pedig szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség nincs.A szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget nyugdíjas személyek esetében annál a cégnél, amely felhasználói szerződés alapján alkalmaz munkatársakat? A szerződésben meghatározott díjazás 30 százaléka kerül a személyes munkavégzésért kifizetésre, a 70 százalék jogdíj, amelyet a biztosítási kötelezettség elbírálása során természetesen figyelmen kívül hagynak.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint bírálta el a személyes munkavégzés díjazása alapján az érintettek biztosítási kötelezettségét.Amennyiben nyugdíjas személyről van szó, a biztosítási kötelezettség elbírálása során nem szükséges "számítási feladatokat" végezni, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetésére kötelezett. A   magánszemély bevételéből 15 százalék ekhót, nyugdíjas magánszemély esetében 11,1 százalék ekhót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően köteles a közterheket megállapítani.Ez azt jelenti, hogy a kifizetőt a juttatás után 20 százalékos ekho terheli, míg a nem nyugdíjas magánszemélytől 15 százalékos, a nyugdíjastól pedig 11,1 százalékos ekhót kell levonnia.Ezért cserébe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...ekho-t az aszemély választhatja, aki az ekho alapjául szolgáló jövedelemszerzőtevékenysége mellett:a) az adott évben legalább 183 napot nyugdíjas (nyugdíjas:aki saját jogú nyugdíjas, vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a ráirányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] Természetesen kedvezőbb az adóterhelés, ha a magánszemély szerzői jogvédelem alá tartozó alkotás után szerez jövedelmet. Ugyanakkor ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az Szj-tv. védelme alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a törvény védelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.