Egyszemélyes kft. tagjának keresőképtelensége

Kérdés: Jogosult táppénzre egy egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető tagja, aki munkaviszonyban látja el a teendőit? Gyakorolhatja az ügyvezetéssel összefüggő tevékenységeket a keresőképtelenség ideje alatt, ha nincs alkalmazottja, illetve semmilyen egyéb jogviszonyban nem foglalkoztat munkavállalót? Meg kell esetleg bíznia valakit erre az időre az ügyvezetői teendők ellátására? A betegség ideje alatt egyébként a vállalkozás nem folytat tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalóra - mivel nem saját jogú nyugdíjas - az Mt. szerinti munkaviszonyban kiterjed a biztosítás, és egyéni járulékként a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében – közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Milyen egyéni járulékok terhelik a munkavállalót a rokkantsági ellátás mellett fennálló munkaviszonyból származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, ezért az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyából származó munkabérét 10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Kell-e egyéni járulékot vonni a dolgozótól a kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha 2008. január 1-jétől 2008. november 16-ig keresőképtelen volt, és táppénzben részesült, 2008. november 17-től pedig rokkantnyugdíjas, így a munkaviszonya november 16-án megszűnt?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett összegből egyéni járulékot vonni nem kell.Egészségbiztosítási járulékot azért nem, mert a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés b)pontja értelmében a szabadságmegváltás nem képezi egészségbiztosítási járulékalapját, nyugdíjjárulékot pedig azért nem, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni járulék (4 százalékegészségbiztosítási járulék és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) nem terheli, mivelaz érintett saját jogú nyugdíjas. Ebből az is következik, hogykeresőképtelensége esetén csak betegszabadságra jogosult, táppénzre viszont nem.Ezeken túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmába értelemszerűen a munkaviszony keretében foglalkoztatott személy tartozik bele, függetlenül attól, hogy aktív korú vagy nyugdíjas. Emiatt a nyugdíjas alkalmazott betegszabadságát a betegsége miatti keresőképtelensége esetén – feltéve, hogy azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...amíg másik munkahelyével együttesen el nem éri az imént említett felső határt.És végül a harmadik eset: a munkavállaló saját jogú nyugdíjas. Ebben az esetben egyéni járulékot nem fizet, és csak baleseti ellátásra lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Igazgatóság folyósítja.Az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet. Az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...tehát adómentes.Ezzel ellentétben a rendszeres szociális járadékban részesülő a Tbj-tv. értelmezésében nem tekintendő saját jogú nyugdíjasnak, így foglalkoztatása esetén – feltéve, hogy biztosított – a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
2