16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Kata választása
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ügyvezetőként megbízási díjban nem részesül, a társaság jövedelemszerző tevékenységében személyesen nem működik közre.
2. cikk / 16 Beltag javára kötött biztosítás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
3. cikk / 16 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
4. cikk / 16 Szerzői díj közterhei
Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
5. cikk / 16 Méltányosság örökölt tartozás esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
6. cikk / 16 Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén
Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
7. cikk / 16 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
8. cikk / 16 Megbízási jogviszonyban álló nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés:
Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a nyugdíjas ügyvezető, aki nem tagja a kft.-nek, de az ügyvezetői feladatait az alapító okirat értelmében megbízási jogviszony keretében látja el? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a nyugdíjas ügyvezető fia.
9. cikk / 16 Kettős állampolgár lakásának bérbeadása
Kérdés: Hogyan kell elszámolnia és megfizetnie az adót annak az amerikai-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személynek, aki az ellátását az Amerikai Egyesült Államokból kapja, Magyarországon él, és ki szeretné adni az itteni lakását?
10. cikk / 16 Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai
Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
