16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
2. cikk / 16 Szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Megvásárolhatja a nyugdíjhoz hiányzó éveket egy 1954-ben született férfi, aki 36 év munkaviszonnyal rendelkezik, és ezenfelül 4 évig egyetemre járt?
3. cikk / 16 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
4. cikk / 16 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
5. cikk / 16 Rokkantsági ellátásban részesülő személy keresete
Kérdés:
Mennyi lehet a 2011-ben II. csoportos rokkantsági nyugdíjas, 2012-től rokkantsági ellátásban részesülő alkalmazott keresete 2012. július 1-jétől, ha az állapota végleges, komplex felülvizsgálata nem szükséges? Hogyan kell értelmezni azt a jogszabályt, hogy a munkavállaló jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó átlaga nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 150 százalékát, azaz 139 500 forintot? Ezt az összeget havi összegként vagy a három hónapra jutó jövedelemként kell értelmezni?
6. cikk / 16 Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása
Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
7. cikk / 16 Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag
Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
8. cikk / 16 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
9. cikk / 16 Nemleges adatszolgáltatás
Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.
10. cikk / 16 Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
