17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása
Kérdés: Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
2. cikk / 17 Átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
3. cikk / 17 Egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Vissza kell adnia az egyéni vállalkozói igazolványát egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha hamarosan eléri az öregségi nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné az ellátást?
4. cikk / 17 Egyéni vállalkozó ekhója
Kérdés: Választhatja a heti 20 órás munkaviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói bevétele nem érte el az adóköteles összeget, ezért minimumjárulék-fizetést teljesít? Választhatja az ekho szerinti közteherfizetést egy kisadózó egyéni vállalkozó a munkaviszonyában? Az egyéb feltételeknek mindkét érintett megfelel.
5. cikk / 17 Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon azt a volt kisadózó egyéni vállalkozót, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadót választotta, de 2022. október 17-től nyugdíjas lesz, és emellett folytatja tovább a vállalkozását? Terheli ebben az esetben egész hónapra a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, ha a nyugdíjazás napjáig nem érkezett bevétele?
6. cikk / 17 Özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót a 2021. évre annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de rokkantsági ellátásban részesül, ezért nem veszi igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor felesége halála miatt özvegyi nyugdíjat kap? Helyesen jár el az őstermelő, ha nem fizeti meg a nyugdíjjárulékot az özvegyi nyugdíjára tekintettel? Az érintett átalányadózó, és 2021. évi bevétele 15 millió forint volt.
7. cikk / 17 Átalányadózás ingatlan-bérbeadás és magánszálláshely-tevékenység esetén
Kérdés: Választhatja az átalányadózást egy öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó abban az esetben, ha magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez? Abban az esetben, ha ugyanez az egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez, átalányadózás választása esetén valóban semmilyen közterhet nem kell megfizetnie évi 1 200 000 forint bevételig? Milyen közterheket kell megfizetni az 1 200 000 forint feletti bevétel után? Az '58-as bevallást üresen is be kell nyújtani?
8. cikk / 17 Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
9. cikk / 17 Átalányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó járulékfizetése
Kérdés: Milyen járulékfizetésre kötelezett az átalányadózást választó nyugdíjas egyéni vállalkozó?
10. cikk / 17 Családi gazdaság tagjainak jogállása
Kérdés: Melyik jogviszonya lesz az elsődleges annak a magánszemélynek, aki 2012-ben önálló tevékenységként állattenyésztést kezdett, 2013-ban családi gazdálkodóként nyilvántartásba vették, és egyidejűleg egy gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagként az ügyvezetői teendőket is ellátja? Biztosítottá válik a családi gazdaságba belépő feleség, aki jelenleg szintén egy kft. tagja, de személyesen nem működik közre a tevékenységben? Mindketten megfelelnek a Tbj-tv. 5. §-a i) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Amennyiben a családi gazdaságban végzett tevékenység után kell megfizetnie a közterheket, akkor csak 2014-től alkalmazhatja az árbevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést? Kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a családi gazdálkodásban közreműködő saját jogú nyugdíjas édesanya után?