Tévesen kifizetett ellátás visszakövetelése

Kérdés: Jogszerűen jár el a kifizetőhely abban az esetben, ha egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló által előterjesztett táppénzigényre tévesen táppénzt folyósított, majd azt visszakövetelte, tekintettel arra, hogy a munkavállaló utólag, a táppénz megállapítását követően tájékoztatta arról, hogy a munkavégzéssel párhuzamosan öregségi nyugellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállaló táppénzre jogosult.Az Eb-tv. 47. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján azonban nem jár táppénz a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.A munkavállaló utólag, kizárólag az igénybenyújtását és a jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Mi a teendő egy öregségi nyugdíjas munkavállaló betegsége esetén abban az esetben, ha a betegszabadságát már kimerítette, de továbbra is keresőképtelen? Hogyan számfejtse a munkáltató ezt az időszakot? Kiírható szabadság a keresőképtelenség idejére? Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a keresőképtelenség ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas munkavállaló korábban is csak akkor volt jogosult táppénzre, ha szünetelt a nyugdíjának folyósítása (pl. mert elérte a kereseti korlátot), és ezért a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kellett fizetnie. 2019. január 1-jétől azonban már egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] Először is nézzük meg, hogy ki jogosult táppénzre.Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Köztársaság, illetve a Szerb Köztársaság saját nemzeti jogszabálya által megállapított öregségi típusú nyugdíjban részesül, és a nyugdíj folyósítása alatt áttelepül Magyarországra,– nem minősül saját jogú nyugdíjasnak az a személy, aki a Koszovói Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Baleset keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Részlet a válaszából: […]

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül a keresőképtelenség időtartamára legfeljebb egy éven át jár. A nyugdíjas dolgozó tehát nem válik ellátatlanná.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
Részlet a válaszából: […] ...tehát a munkavállaló munkaviszonya meg kellett szűnjön ahhoz, hogy a nyugdíjra jogosultsága megállapítható legyen. Az öregségi nyugdíj folyósítása mellett korlátozásokkal ugyan, de már létesíthető keresőtevékenység folytatására irányuló biztosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.Az Eb-tv. 47. § (2) bekezdés e) pontja értelmében nem jártáppénz a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.A kérdéses esetben érintett munkavállalókrokkantnyugdíjasok. A fentiekben idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Miért csak évente 15 nap táppénzben részesülhetnek a nyugdíjas munkavállalók annak ellenére, hogy járulékfizetésre kötelezettek? Az aktív dolgozók akkor és addig maradhatnak táppénzen, ameddig csak akarnak.
Részlet a válaszából: […] ...százalékos nyugdíjjárulékotköteles fizetni, tehát a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosításijárulékot nem. Ha azonban a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogúnyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére iskötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Milyen jogcímen számolható el az orvosi kezelés időtartama annál a nyugdíjas munkavállalónál, aki 2004. május 5-étől május 10-ig beteg volt, a 15 nap betegszabadságot már korábban kimerítette, és – nyugdíjas lévén – táppénzre nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 47. § (2) bekezdése értelmében nem jár táppénz – többek között – a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.Az orvosi kezelések időtartama – a leadott orvosi igazolás alapján – igazolt távollétként vehető figyelembe. Erre az időtartamra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.