Kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki 2020. december hónapban számolta el az éves kivétet? Amennyiben nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, akkor az érintett nem lesz jogosult a nyugdíjemelésre sem?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2020. július 1-jétől nem köteles semmilyen járulék fizetésére sem. Így az a kivét, amely december hónapban kerül elszámolásra (ebben az esetben vonatkozási időszakról nem beszélhetünk), mentes mind a nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 97. §-ának (5) bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Felsőfokú tanulmányok idejének megvásárlása szolgálati időként

Kérdés: Kihagyhatja a diákmunkával töltött időszakokat a járulékfizetés során az a magánszemély, aki meg szeretné vásárolni a felsőfokú tanulmányai idejét szolgálati időként, vagy ez csak a teljes időszakra tehető meg? A megvásárolt időszak milyen hatással lesz a nyugdíj összegére, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot a minimálbér alapulvételével kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...lefedett időszakok.Ami a nyugdíj összegét illeti: a megállapodás csak a szolgálati idő hosszát érinti, hiszen ebben az esetben nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem nem kerül vásárlásra. A szolgálati idő esetében 1 év 1, 1,5 vagy 2 százalékkal növeli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Magyarországon semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó személyek vállalkozást működtessenek.A Spanyolországban tanuló magyar egyéni vállalkozó esetén a magyar társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban leírtak szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk a nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel a Tny-tv. 18. §-ának (2) bekezdése alapján szeretne nyugellátást igénybe venni. Ebben az esetben a jogosultság további feltétele, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Nyugdíj összege

Kérdés: Lehetséges az, hogy két azonos feltételekkel és adottságokkal rendelkező személy közül több nyugdíjat kap az, amelyiknek több betegállományban töltött napja van, mint az, aki gyakorlatilag sosem volt betegállományban?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj összege a nyugdíjjárulék alapját képező havi átlagkereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik, pontosabban a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset és a szolgálati idők számától függő szorzószám szorzata. (Az egyes szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Nyugdíj előtt álló rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy valamilyen formában megkaphassa a korábbi munkabérének megfelelő jövedelmet az a munkavállaló, aki két év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, és rehabilitációs ellátást állapítottak meg a számára, amelyet a jelenlegi munkabére mellett nem kaphat? Amennyiben alacsonyabb munkabért kap a hátralévő két évben, az nem rontja le annyira az átlagkeresetét, hogy inkább jobban járna, ha nem dolgozna a nyugdíja megállapításáig?
Részlet a válaszából: […] ...a második kérdéssel. A Tny-tv. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál – számos más jövedelem mellett – a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama alatt szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a korhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlát szabályait (Tny-tv. 83/B. §) a korhatár előtti ellátásban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.A Tny-tv. említett szakasza szerint, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást abban az esetben, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
2