56 cikk rendezése:
1. cikk / 56 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
2. cikk / 56 Munkaügyi iratok megőrzése
Kérdés: Hogyan változott a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó szabályozás a nyugdíjazással összefüggésben?
3. cikk / 56 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
4. cikk / 56 1958-ban született munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Melyik időponttól érdemes kérnie a nyugellátás megállapítását annak a személynek, aki 2023. december 15-én tölti be a 65. életévét, de a munkáltatója a nyugdíjas kora ellenére is számít a munkájára? Kérje a nyugdíjat a jogosító életkor betöltése napjától, vagy várjon 2024-ig?
5. cikk / 56 Nyugellátás korhatár betöltése előtt
Kérdés: Igénybe veheti a nyugdíjkorhatár betöltése előtt az öregségi nyugdíjat egy jelenleg 62 éves személy, akinek az egészségi állapota nagymértékben megromlott? A munkáltatója kifizetné a hiányzó évekre járó ellátást.
6. cikk / 56 Nyugdíjnövelés rögzített nyugdíj esetén
Kérdés: Vonatkozik a Tny-tv. 21. §-ának (1) bekezdésében foglalt nyugdíjnövelés arra a közigazgatásban dolgozó személyre, aki korábban a Tny-tv. 82. §-ának (1) bekezdése alapján kérte nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását? Az érintett azóta folyamatosan dolgozik, vagyis szolgálati időt szerez, és most tervezi a nyugdíjigénylése benyújtását, de bizonytalan abban, hogy számíthat-e a havi 0,5 százalék többletre, ami esetében már több mint 48 hónap, azaz 24 százalék.
7. cikk / 56 Őstermelő szolgálati ideje
Kérdés: Miért nem ismerte el a nyugdíjintézet szolgálati időként az őstermelői időszakot annak ellenére, hogy az érintett fizette a nyugdíjjárulékot?
8. cikk / 56 Nyugdíj összegének korrigálása
Kérdés: Van lehetősége jogorvoslatra egy 1951. október 12-én született nőnek, aki 2006. október 12. óta öregségi nyugdíjban részesül, de úgy véli, hogy a nyugdíjazása idején 1 nap miatt "elbukta" a teljes öregségi nyugdíját, és csökkentett összegben kapja az ellátását, mert a munkaviszonyát 2006. október 11-én szüntették meg? Az érintett szolgálati ideje 38 év 70 nap, az ellátást megállapító határozat teljes nyugdíj megállapításáról szól.
9. cikk / 56 Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege
Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
10. cikk / 56 Nyugdíjazás időpontja
Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.