25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 1958-ban született munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Melyik időponttól érdemes kérnie a nyugellátás megállapítását annak a személynek, aki 2023. december 15-én tölti be a 65. életévét, de a munkáltatója a nyugdíjas kora ellenére is számít a munkájára? Kérje a nyugdíjat a jogosító életkor betöltése napjától, vagy várjon 2024-ig?
2. cikk / 25 Nyugdíj összege utólag kifizetett járandóság esetén
Kérdés: Befolyásolja a már megállapított nyugdíj összegét, ha a jogosult részére utólag nagy összegű elmaradt járandóságot fizetett ki a volt munkáltatója? A kifizetésre a bíróság kötelezte a munkáltatót, mert a munkaviszony nyugdíjazásra tekintettel történő megszüntetése során nem fizette ki a munkavállalónak járó munkabért és egyéb juttatásokat.
3. cikk / 25 Korhatár előtti ellátás
Kérdés:
Hogyan kell igényelnie a korhatár előtti ellátást egy 1961-ben született személynek, aki a nyugdíjintézet határozata szerint a korhatárhoz képest 3 évvel korábban jogosulttá vált erre a juttatásra? Nyugdíjnak minősül a korhatár előtti ellátás?
4. cikk / 25 Levonás a munkavállaló munkabéréből
Kérdés: Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató egyoldalúan a munkavállaló munkabéréből?
5. cikk / 25 Nyugdíj újraszámítása
Kérdés: Kérheti a nyugellátás összegének újraszámítását az a munkavállaló, aki több mint 3 éve öregségi nyugdíjas, és e mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? A munkavállaló munkabére nagyon magas, ezért úgy véli, hogy az újraszámítással jelentősen növekedhetne a nyugellátása összege.
6. cikk / 25 Baleseti hozzátartozói nyugdíj
Kérdés: Mitől függ a baleseti hozzátartozói nyugdíj összege abban az esetben, ha a munkavállaló 52 éves korában üzemi balesetben hunyt el, tehát még nagyon sok ideje volt hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig? Milyen módon történik az ellátás igénylése, illetve milyen dokumentumokat kell csatolni az igénybejelentéshez?
7. cikk / 25 Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása
Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
8. cikk / 25 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
9. cikk / 25 Jutalom utólagos beszámítása a nyugdíj összegébe
Kérdés:
Beszámítható a jutalom a nyugdíj összegébe abban az esetben, ha a kifizetésre az ellátás megállapítása után került sor?
10. cikk / 25 Nyugdíj összege munkavállalás esetén
Kérdés: Csökkenhet a nyugdíj összege annak az ellátásban részesülő személynek, aki munkát szeretne vállalni?