Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozóként kell megfizetnie legalább a minimumjárulékokat, azaz a minimálbér alapján a nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...bérminimumnak megfelelő munkabér megállapítására lesz szükség.A munkaviszony alapján a munkavállalótól le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a 15 százalékos személyi jövedelemadót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, hiszen nem vonatkozik rá a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve ugyancsak a személyes közreműködésre tekintettel kapott járulékalapot képező jövedelem, de legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási és a munkavállalót terhelő 6 százalékosegészségbiztosítási és 9,5 százalékos nyugdíjjárulék-, továbbá tételesegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége egyaránt keletkezik [Tbj-tv.19. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén

Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya alapján, tehát társas vállalkozóként látja el [Tbj-tv. 4. § d) 1. alpontja].Ennek megfelelően – feltéve hogy nem nyugdíjas – a járulékokat (29 százalék tb-, 8,5 százalék nyugdíj- és 4 százalék egészségbiztosítási járulék) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.