9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
2. cikk / 9 Gyermekek otthongondozási díja
Kérdés: Ki és hogyan igényelheti a gyermekek otthongondozási díját, milyen feltételekkel járhat ez az ellátás?
3. cikk / 9 Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
4. cikk / 9 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
5. cikk / 9 Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye
Kérdés:
Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.
6. cikk / 9 80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása
Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
7. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű személy ellátásai
Kérdés: Van valamilyen akadálya a két ellátás együttes folyósításának, annak a 24 éves súlyosan fogyatékos személynek az esetében, akinek rokkantsági ellátást állapítottak meg, és saját jogán családi pótlékban is részesül? A jogosult azt a felvilágosítást kapta, hogy az ellátásokat élete végéig kaphatja.
8. cikk / 9 Személyi kedvezmény súlyosan fogyatékos személy esetében
Kérdés: Továbbra is jogosult-e a személyi jövedelemadó 2800 forint összegű fogyatékos adókedvezményére az a munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt? A dolgozó rokkantsága végleges.
9. cikk / 9 Tartósan beteg gyermek után járó családi pótlék
Kérdés: Meddig folyósítható a családi pótlék az apa részére az után a tartósan beteg gyermek után, aki 1987. március 18-án született, tehát 2005-ben betölti a 18. életévét, de a következő felülvizsgálata csak 2006. február hóban esedékes, ám a szülők kérték a korábbi vizsgálatot és a 67 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítását? A gyermek közoktatási intézménybe nem jár. Szolgálati idő hiányában milyen ellátásra jogosult, illetve ha megkapná a rokkantsági nyugdíjat, járna-e mellette a családi pótlék?
