Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 450 ezer forintos egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ számításánál azokat a járulékokat, amelyekre a dolgozó családi kedvezményt érvényesített?
Részlet a válaszából: […] ...A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét [Tbj-tv. 24/A. § (2) bekezdése]. A Tbj-tv. 51. §-ának (3) bekezdése szerint: "A foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnál a munkavállalót terheli 17 vagy 32százalék személyi jövedelemadó, a tb-járulék-alap felső határáig 9,5 százalékegyéni nyugdíjjárulék, 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piacijárulék. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni a 29százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, valamint az egyénijárulékokat: az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot.Az egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, ám ha amegbízott saját jogú nyugdíjas, vagy rendelkezik heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Felmentési idejét töltő munkavállaló alkalmazása

Kérdés: Alkalmazhat-e egy vállalkozás egy olyan munkavállalót, aki egy másik cégnél a felmentési idejét tölti? Amennyiben igen, akkor kell-e utána pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve hogyan kell megállapítani a nyugdíjjárulék felső határát?
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetésére, illetve nem kell utána afoglalkoztatónak tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie.A nyugdíjjárulék vonatkozásában az általános, illetve atöbbes jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

GYES-en lévő munkavállalót foglalkoztató munkáltató közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és kell-e ehót fizetnie annak a munkáltatónak, amely egy másik munkáltatónál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, aki jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszából: […] ...Utána az "új" munkáltatónak 29százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, míg a munkavállalótól9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 8 százaléktagdíjat és 1,5 százalék nyugdíjjárulékot) és 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...19. §(1) bekezdése a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó általfizetendő társadalombiztosítási járulék, ezen belül a nyugdíj-biztosítási és azegészségbiztosítási járulék mértékéről rendelkezik, míg a biztosított általfizetendő nyugdíj-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében megjelöltjárulékfajták között (ezek a foglalkoztatót terhelő, 2006-ban 18 százalékosmértékű nyugdíj-biztosítási járulék és a 11 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulék) nem szerepel, ezáltal a 400 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megfelelően a 120 000 forint munkabér után le kellróni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, és terheli a 8,5 százaléknyugdíjjárulék is. A járulékok alapjának megállapításánál azonban tekintettelkell lenni a Tbj-tv. R. 4/A §-ának azon előírásaira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
2
3