1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] ...illetően a Tbj-tv. 4. §-ának f)/2. pontjából kell kiindulni, amely úgy rendelkezik, hogy a Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai

Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
Részlet a válaszából: […] ...[Tbj-tv. 16. § k) pontja]. A mezőgazdaságiőstermelő 2006-ban megállapodást köthet nyugellátásra jogosító szolgálati időés nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 26,5 százaléknyugdíj-biztosítási járulék és nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra

Kérdés: Fizethet-e saját maga után valamilyen járulékot az a 45 éves magyar állampolgárságú személy, aki néhány évet munkaviszonyban dolgozott külföldön, jelenleg Magyarországon él, filmet rendez, és munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási pénztárat keresi meg, és ott megállapodást köt. Ennek minimális havi költsége a minimálbérnek (maximuma pedig a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ havi összegének) a 14 százaléka. Cserébe viszont a járulékfizető az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Segítő családtag ellátásai

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, és hogyan válhat ellátásokra jogosulttá az a segítő családtag, aki édesapja vállalkozásában működik közre havi 10 000 forint jövedelem ellenében? Munkaviszonyban álló férje után jogosult-e szülés esetén valamilyen ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...százalékát, amely jelenleg 15 000 forint. Ezen összegű havi jövedelem után az édesapa foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a jövedelemből le kell vonni a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Ebben az esetben jogosult valamennyi egészség- és nyugdíj-biztosítási ellátásra.A biztosítási jogviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.