24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Ápolási díj
Kérdés: Jogosult-e ápolási járadékra egy 80 százalékos egészségkárosodott II. csoportos rokkant, vak férfi felesége, akinek 67 százalékos, III. csoportos rokkantságát megszüntették, ezért jelenleg ellátatlan? A férfi mások gondozására szorul. Mit vizsgálhat a jegyző ebben az esetben?
2. cikk / 24 Eltartott GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?
3. cikk / 24 Társadalombiztosítási azonosító jel
Kérdés: Ki jogosult társadalombiztosítási azonosító jelre, és hogyan lehet igényelni?
4. cikk / 24 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
5. cikk / 24 Külföldön dolgozó nagykorú gyermek biztosítási jogviszonya
Kérdés: Egy technikumot végzett 19 éves gyermeket a szülő bejelentette mint eltartott nagykorú hozzátartozót, mivel a gyermek nem tudott elhelyezkedni. Mi a szülő teendője abban az esetben, ha időközben a gyermek kiment Angliába dolgozni egy étterembe? Magyarországon be kell-e lépnie magánnyugdíjpénztárba annak a pályakezdőnek, akinek az első munkahelye külföldön van?
6. cikk / 24 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
7. cikk / 24 EU-kártya használata
Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
8. cikk / 24 Egészségügyi szolgáltatás Romániában
Kérdés: Valóban csak a biztosítottak részére vehető-e igénybe ingyenesen a sürgősségi egészségügyi szolgáltatás Romániában?
9. cikk / 24 Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai
Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
10. cikk / 24 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
