Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: A 2011. évi CLVI. tv. szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseinek változását figyelembe véve van mód arra, hogy a saját betéti társaságában munkaviszonyban is álló, megváltozott munkaképességű társas vállalkozó igénybe vegye a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, vagy ezt tiltja a jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...létesül, a kedvezménnyel csak egy jogviszony esetében lehet élni (pl., ha egy 55 év feletti munkavállaló jogviszonya június 14-ével nyugdíjazás miatt megszűnik és június 16-ával ismét létrejön, akkor nem élhet a foglalkoztató mindkét jogviszonyban a kedvezménnyel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet a válaszából: […] ...az adó- és járulékkötelezettségeket, ami azt jelenti, hogy a munkavállalóktól levonásra kerül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (melyből 4 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...részesül, a munkajogviszony kategóriájába sorolhatóak.A munkaviszonyban álló hallgatók a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...reformja részének is tekinthető. A szervezeti forma jogszabályi kereteit elsősorban az Öpt. tartalmazza, amely a kiegészítő nyugdíjpénztárt a pénztárak egyik típusaként határozza meg. Az Öpt. általános szabályként előírja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.