Nyugdíjpénztári befizetések egyházi személyek részére

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség keletkezik egy bejegyzett egyház által az egyházi személyek részére teljesített önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után? Az érintettek után a jogszabályban előírt járulékok elszámolásra és megfizetésre kerültek.
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adó és járulék összegével. Így értelemszerűen az egyébként munkabérként figyelembe veendő munkáltatói nyugdíjpénztári befizetésekkel sem. Tehát az említett juttatást a személyi jövedelemadón túl más nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő, abból a külön normaszövegben szabályozott kötelező érvényű levonással teljesített adónak, egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A hangsúly a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő, abból a külön normaszövegben szabályozott kötelező érvényű levonással teljesített adónak, egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A hangsúly a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Bérleti díj közterhei

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy megfizesse a 10 százalékos nyugdíjjárulékot a hosszú távra kiadott lakásai bérleti díjából származó jövedelme után az a magánszemély, aki egyébként egy vállalkozásban dolgozik munkaviszonyban, és bejelentése a garantált bérminimum összegének megfelelő havi munkabérrel történik?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé, hogy bárki is magánszemélyként a nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó jövedelme után önként nyugdíjjárulék fizetését vállalja.Megállapodás alapján a Tbj-tv. 34-35. §-ai alapján lehet ugyan önkéntes döntéssel havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...étkezési utalvány juttatása az elmaradt jövedelemmel megegyező mértékű közteher-fizetési kötelezettséget von maga után. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint esik közteher-fizetési kötelezettség alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét a késedelmi kamat címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...végighaladva lássuk a válaszokat. Azegészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége akkor terheli atársas vállalkozás nyugdíjas tagját, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik [Tbj-tv. 4. § d) és e) pontjai, 36....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] ...a hátrányt is. A jövedelemnekez a része egy betegség esetén nem jelenik meg a táppénz alapjában, későbbpedig nem képezi alapját a nyugdíj számításának.A béren kívüli juttatások egyébként a munkaszerződés felettimunkabér felett adhatók. A példát alapul véve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...400 ezer forintoskeretébe, azon felül is adhatók. Jelentősebb összeg lehet a munkáltató tagi hozzájárulása amunkavállalói önkéntes nyugdíjpénztári számlájához. Ennek adómentes összegehavonta a minimálbérnek megfelelő összeg. Új, ezért még kevesek által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy cég 1 fő alkalmazott részére munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet havonta 50-60 ezer forint összegben? Köthető-e adott munkakörhöz, életkorhoz stb. a juttatás feltétele?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a dolgozó(i)részére önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói tagként az önkéntes pénztárakbahozzájárulást teljesítsen. Ez a hozzájárulás a törvényi feltételek fennállásaesetén adó- és járulékmentes, a munkáltató pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.
1
2