Végrehajtás adó-visszatérítésből

Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
Részlet a válaszából: […] ...és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével, írásban értesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Fizethető a munkavállalónak saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítés abban az esetben, ha a lakcímkártyán nem szerepel a tartózkodási helye?
Részlet a válaszából: […] ...elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.A kormányrendelet 7. §-a a munkavállaló részére nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő. A munkavállalónak a költségtérítés igénybevételével egy időben nyilatkozatot kell tennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kezdő időpontjára visszamenőlegesen törölni szükséges, továbbá a 08-as típusú bevallást is nullás adattartalommal (vagy NY jelű nyilatkozattal) kell beadni, feltéve hogy az ügyvezető után az esetleges jövedelemkifizetésre tekintettel más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...alapján történő járulékfizetést társas vállalkozóként teljesítse.Ehhez az kellett, hogy az egyéni vállalkozó január 31-ig nyilatkozatot adjon atársas vállalkozásnak, és e választása alapján az egyéni vállalkozásában csakabban az esetben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

APEH-ellenőrzés

Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
Részlet a válaszából: […] ...ügyletek jogszerűségének vizsgálata.Az EU-s tagországokból érkező kontrolladatok összevetése az adózó általbenyújtott összesítő nyilatkozat adataival, felhasználva az EU-s tagországokközötti információcserét.– Különös figyelmet kell fordítani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Bérleti díj közterhei

Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
Részlet a válaszából: […] ...levonásának kötelezettségeminden esetben a kifizetőt terheli, de a kötelezettség teljesítéséhezszükséges, hogy a magánszemélyek nyilatkozatot tegyenek. Idevonatkozó nyilatkozatlehet a bérbeadók tulajdoni hányadra tett nyilatkozata, mely alapján a kifizetőeldöntheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Étkezési utalvány juttatása többes jogviszony esetében

Kérdés: Összevonható-e a két különböző munkahelytől kapott étkezési utalvány annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki egy részvénytársaságnál heti 32 órában dolgozik, ahol havi 9000 forint összegű étkezési utalvány kap, egy másik munkahelyen heti 18 órában dolgozik, és ott is kap étkezési utalványt? Ha igen, akkor melyik munkahelyen lesz adóköteles jövedelme, milyen járulékok terhelik az adóköteles részt, ki és hogyan fizeti a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató felé, hogy a részére biztosított étkezésihozzájárulás nem felel meg az adómentesség feltételeinek. Ha a munkáltató anyilatkozat birtokában is vállalja az étkezési hozzájárulás juttatását, akkoradóköteles jövedelem keletkezik. Az adókötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bíródíjazása éves szinten meghaladta az említett összeghatárt -, akkor a százalékoseho a versenybírót terheli.) Az említett nyilatkozat hiányában az adott bevételadókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...pontja értelmében azönálló tevékenységből származó megbízási díj esetén az adóelőleg és egyben ajárulék alapja a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározottrész (de legalább a bevétel 50 százaléka), míg e nyilatkozat hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...adójóváírás mértéke fokozatosan csökken, 1 302 400forint felett pedig egyáltalán nem érvényesíthető.A magánszemély ugyanazon nyilatkozatában kérheti, hogyszámoljanak el neki havi adójóváírást és havi kiegészítő adójóváírást.Kedvező változás 2005-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
1
2