28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén
Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
2. cikk / 28 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban
Kérdés:
Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?
3. cikk / 28 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: Mikor minősül több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése csoportos létszámcsökkentésnek? Milyen szabályok vonatkoznak erre?
4. cikk / 28 Ellátások két gyermek után
Kérdés: Kaphatja egyszerre az első gyermek 2 éves koráig a GYED-et és a második gyermek után a CSED-et az az édesanya, aki jelenleg GYED-ben részesül nagyobb gyermeke után, amelynek lejárata 2022. február 18., második gyermeke születésének időpontja pedig 2021. június 28.? Az első gyermek 2. életévének betöltése után kaphatja a GYES-t az édesanya, miközben a második gyermek után az apa igényli a GYED-et? Igényelheti az első és a második gyermek után egyszerre a GYED-et az apa? Amennyiben ez a megoldás működik, szükséges lemondó nyilatkozat az anyától?
5. cikk / 28 Gyermekápolási táppénz váltott gondozásban elhelyezett gyermekek után
Kérdés: Jogosult lehet mindkét szülő gyermek-ápolási táppénzre a váltott gondozásban elhelyezett gyermekek esetében, ami a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a gyermekek állandó jelleggel ugyanabban a lakásban élnek, a környezetük, iskolájuk nem változik, és a szülők töltenek felváltva két-két hetet a gyermekekkel a régi megszokott lakásban?
6. cikk / 28 Ellátások két gyermek után
Kérdés: Folyósítható a CSED az édesanya részére abban az esetben, ha 2018. november 5-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt, és táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, majd 2019. február 26-án, a szülés várható időpontja (2019. április 10.) előtt, koraszülöttként világra jött a második gyermeke, így a szülés napjától igényelte az ellátást, amelynek a jogosultsági feltételeivel rendelkezik? A dolgozó első gyermeke 2017. augusztus 2-án született, a szülési szabadság időtartamára CSED-ben részesült, amelynek lejártát követően visszament dolgozni, így a GYED-et az apa kérelmezte, és a munkáltatójánál működő kifizetőhely folyósítja számára. Jogosultak a szülők egyidejűleg a két gyermek után járó ellátásra, vagy az egyiket meg kell szüntetni?
7. cikk / 28 Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja
Kérdés: Választhat a minimálbérnél magasabb járulékalapot egy mezőgazdasági őstermelő, ha előző évi bevétele 3,6 millió forint volt, azaz nem érte el a 8 millió forintot?
8. cikk / 28 Ellátások örökbefogadás esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a házaspár, aki 2015. december 21-től két leánygyermeket fogadott örökbe, akik 2015. december 21-től 2016. január 21-ig 30 napon keresztül ún. kihelyezésen tartózkodtak náluk, és 2016. január 21-től hivatalosan is a gyermekeik? Az egyik kislány 2015. december 27-én töltötte be a 3. életévét, a másik gyermek pedig 2016. február 26-án tölti be a 2. életévét.
9. cikk / 28 Megbízási jogviszony
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
10. cikk / 28 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
