Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...nem feltételezi, mert az pl. egyértelműenmegbízási jogviszonyt tükröz, akkor azt nem lehet átminősíteni. Ugyanakkor, haa szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége közöttellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenység jellege nem teszi lehetővé aszerződés típusának megválasztását, a felek polgári jogi szerződéskötésre utalóegyező nyilatkozata esetén is megállapítható a munkajogviszony fennállása,mivel a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem feltételezi, mert az pl. egyértelműenmegbízási jogviszonyt tükröz, akkor azt nem lehet átminősíteni. Ugyanakkor ha aszerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége közöttellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...alperesi jogértelmezés helyességének a kérdésében kellett állást foglalnia. A Ptk. 207. § (1) bekezdése értelmében a szerződési nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.