Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...esetben -, valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelta) gyermek 3. életévének betöltéséig,b) ikergyermekek esetén a tankötelessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] ...a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...vagy felmenőjét), házastársa egyenes ágbeli rokonát, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjét, testvérét vagy élettársát [Mt. 294. § (1) bek. b) pont], akkor az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Egészségügyi ellátás és a jogviszony-ellenőrzés

Kérdés: Hová fordulhat az ingyenes orvosi ellátás érdekében az a magánszemély, aki az orvosnál tudta meg, hogy nem jogosult egészségügyi ellátásra, de erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az egészségbiztosítási pénztártól?
Részlet a válaszából: […] ...hatósági bizonyítványt állított ki,– egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötöttmegállapodás alapján jogosult,– nevelőszülői tevékenységet folytat, és az etevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttmegállapodás alapján jogosult,r) a 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásijárulék fizetésére kötelezett,s) nevelőszülői tevékenységet folytat, és az etevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...az egyenes ágbeli rokon (pl. nagyszülő, unoka)– az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek,– az örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő, illetve – a testvér.A következő jogviszonyokban álló személyek saját vagyhozzátartozói jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.