Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki a webes ügysegéden elmulasztotta bejelenteni a tevékenysége szüneteltetésének a végét, és munkát végzett, illetve számlát is bocsátott ki, amelynek ellenértéke még a szüneteltetés ideje alatt befolyt? Milyen bejelentési kötelezettségek keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági tevékenységet nem folytathat, számlát nem bocsáthat ki. Tehát a kérdésben említett bevétel nem egyéni vállalkozóként, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemélyként szerzett bevétel.Ebből következően az említett jogviszony a Tbj-tv. 6. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére ki-fizetett összeg nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak 15 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...így az adómentesség nem alkalmazható. Ez pedig azt jelenti, hogy a kft. által biztosított bérelt lakás értéke a külföldi ügyvezetőnél nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelmet keletkeztet, mely után a külföldi magánszemélynek – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...[Tbj-tv. 56/A. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdései].Az egyéni járulékokon kívül a kolumbiai személy jutaléka mint önálló vagy nem önálló tevékenységből származó adóelőleg-alapot képező jövedelem után 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész. Az adómentes jövedelemnek nem minősülő díjazás után a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint terheli személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási járulék összegét szerepeltetnie kell. A pénzben, valamint az adómentesnek nem minősülő természetben megszerzett bevételt nem önálló tevékenységből származó bevételként kell szerepeltetni a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy '53-as...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...pontjába foglalt főszabály szerint járulékalapot képező jövedelemnek – egyebek mellett – az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […]  A magánszemély tehát egyidejűleg két tagállami foglalkoztatószámára, több tagállamban végez munkát. Ebből következően biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettségét a közösségi koordinációs szabályokfigyelembevételével kell meghatározni.A szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni. Járulékalapot képező jövedelemnek minősül- egyebek mellett – az Szja-tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önállóés nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánálfigyelembe vett jövedelem. Az Szja-tv. 7. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...nem természetbeni juttatásnakminősül az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés l) pontja alapján, hanem az Szja-tv. 25.§ (1) bekezdés szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek. Ennek megfelelően, a juttatás szokásos piaci értékét alapulvéve, meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.
1
2
3