Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos Szja-tv. 29. §-ának (1) bekezdésealapján "Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyiönálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapítottjövedelem, továbbá átalányadózás esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29. § (1) bekezdése alapján "Az összevontadóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önállótevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem,továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Bérbeadás adóalapjának meghatározása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése a következőképpenrendelkezik:"29. § (1) Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettségalá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyébbevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] A kifizetett osztalék adókötelezettségét – függetlenülattól, hogy az osztalék jóváhagyására melyik évben került sor – a kifizetésévében hatályos szabályok szerint kell megítélni. Az Szja-tv. 66. § (1)bekezdése alapján az osztalék címén megállapított bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy szja-ja

Kérdés: Mi lesz az szja alapja, és milyen összegű személyi jövedelemadót kell vonni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személytől? A foglalkoztató a kifizetett díj után megfizeti a 27 százalékos ehót.
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő természetes személlyel létesítettvállalkozási jogviszony, felhasználói szerződés alapján történő munkavégzés)vagy nem önálló tevékenységről (bedolgozó, választott tisztségviselő, segítőcsaládtagi jogviszony) van-e szó.A másik figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...megkezdheti. A társas vállalkozórészére a személyes közreműködéséért kifizetett díjazást az Szja-tv. 24. § c)pontja értelmében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kelltekinteni, mely a Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet azadóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételből – 10százalékos költségátalányt feltételezve 9000 forint, míg a vezetőtisztségviselői díjazásnak – mint nem önálló tevékenységből származó bevételnek- a teljes összege, 10 000 forint számít az adóelőleg alapját képezőjövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételre (munkabérre, munkadíjra, valamint a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítésre) az szja-törvény nem önálló tevékenységre (munkaviszonyra) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.A bedolgozói tevékenységgel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
2