Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük. E tekintetben az illetőségük tehát nem játszik szerepet, a nem önálló tevékenységükből származó magyarországi jövedelmüket a munkavégzés helye szerinti ország, azaz Magyarország adóztathatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...cég indiai anyavállalata – révén megvalósult kiküldetés keretében végzi a felsorolt feladatokat a magyar cégnél. Ebben az esetben nem önálló tevékenységről van szó, melyet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló indiai-magyar egyezmény (2005. évi CXLIV. tv.) 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a Tbj-tv. 4.§ k) pontja a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – azösszevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó bevételnek azonrészét sorolja, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...azelőzetes letartóztatása idején munkát végző személyek is adómentesenszerezhetik meg az e tevékenységből származó bevételüket.Nem önálló tevékenység jövedelmeHa egy választott tisztségviselő (pl. társasházi közösképviselő) e tevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Külföldi napidíj, külföldi kiküldetés

Kérdés: Mi a különbség a külföldi napidíj, illetve a külföldi kiküldetés között? Mi e két jövedelem járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...3. § 12. és 13. pontja).Személyi jövedelemadó szempontjából a külszolgálatból származó bevétel az összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, míg a külföldi kiküldetésből (valamely önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.