Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezés alatt. A meghatározás értelmében járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Kiküldetés

Kérdés: Nem kaphatnak napidíjat, illetve nem teljesíthetnek belföldi kiküldetést azok az értékesítők, akiknek a munkaszerződés szerinti munkavégzés helye az egész ország területe? Adóköteles egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni a szállásköltséget abban az esetben, ha ezeknek a dolgozóknak bárhol az országban, de különösen a társaság székhelyének városában kell szállodát igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Ettől függetlenül a munkáltató "önszántából" bármekkora összegű napidíjat fizethet a munkavállalóknak, de tudni kell, hogy a napidíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adó- és járulékfizetés alá esik. Az Szja-tv. 25. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, és az után járulékfizetési kötelezettség sem merül fel. A 30 százalék, illetőleg napi 15 euró feletti rész azonban nem önálló tevékenységből származó jövedelem címén [Szja-tv. 2. § (6) bekezdése, 24. § (1) bekezdés e) pont] a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér és az átalány-kártérítés összegéből a munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell az adóelőleg levonását teljesíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...történt. Ebből következően a munkavállalónak kifizetésre kerülő elmaradt munkabér utáni késedelmi kamatból is a munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell a személyijövedelem­adó-előleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...tehát járulékot fizetni elvileg ajárulékalapot képező jövedelem hiányában is (nincs olyan összevont adóalapbatartozó, önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amit azadóelőleg számításánál figyelembe lehetne venni), de ez legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében járulékalapot képezőjövedelemnek – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapbatartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon részeminősül, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az utolsó munkában töltött napon a biztosított részére ki kell fizetni.A végkielégítés az Szja-tv. 25. §-a szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem, következésképpen a Tbj-tv. 4. § k) pont 1. alpontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.