Vállalkozási szerződés korábbi munkavállalóval

Kérdés: Jelenthet bármilyen problémát, ha egy betéti társaság a továbbiakban kisadózó egyéni vállalkozóként szerződik egy korábban munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalójával ugyanannak a korábbi tevékenységnek az ellátására? Az érintett kisadózóként más megrendelőkkel is kapcsolatban állt a munkaviszony fennállása alatt, és jelenleg is több partnernek végez hasonló tevékenységet. A két vállalkozás nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.
Részlet a válaszából: […] Nincs olyan előírás, amely tiltaná, hogy társaság volt alkalmazottja munkaviszonya megszűnését követően ugyanazon tevékenységét vállalkozóként, illetve kisadózóként folytassa korábbi foglalkoztatója számára. Ugyanakkor emlékeztetnünk kell a Kata-tv. 14. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendezi az adómentes béren kívülijuttatásokkal kapcsolatos adózási szabályokat. Az adómentesen adható bérenkívüli juttatások évi 400 ezer forintos keretébe tartozó juttatások tételesfelsorolását is ez a rendelkezés tartalmazza. Az Ön által is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A hosszú évekig hatályban lévő szabályozás a foglalkoztatókötelezettségévé tette az egyéni járulékok megállapítása, levonása és bevallásamellett azok megfizetését is. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogyamennyiben az utólagos adóellenőrzés azt állapította meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

EMMA-bejelentés teljesítése

Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.
Részlet a válaszából: […] ...megkötését követően, legkésőbb a munkavállalómunkába lépéséig a munkaviszony létrejöttének időpontját, valamint legkésőbb amunkaviszony megszűnését, illetőleg megszüntetését követő napon a megszűnés időpontjátbejelenteni.A Met. 3. § (1) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

EMMA

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak a munkáltatóknak az új munkaügyi adatbázis bevezetésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...azonnal, de legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig köteles bejelenteni a munkaviszony létrejöttének időpontját, és legkésőbb a munkaviszony megszűnését, illetőleg megszüntetését követő napon a megszűnés időpontját.A munkáltatók ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.