Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] Nem tiltja jogszabály, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyt létesítsen a férje egyéni vállalkozásában. Noha részmunkaidős jogviszonyról van szó (a minimálbért el nem érő keresettel), ennek ellenére a 179 nap biztosításban töltött idővel megszerzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Végkielégítés figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: 2012-ben beleszámít a nyugdíj alapjául szolgáló összegbe a végkielégítés összege?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés illeti meg, az Mt. 80. §-a szerint a végkielégítést az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munka­napon a biztosított részére ki kell fizetni.A végkielégítést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeitveszélyeztetné.Az Mt. 3. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmébena munkaviszony megszűnését követően az (5) bekezdésben meghatározottkötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre létesülhet. Főszabály,hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételkénthelyettesítés céljából, vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szólóEkho-tv. azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik a foglalkozások besorolásáravonatkozó FEOR-számokkal megjelölt foglalkozások keretében szereznek adókötelesbevételt. Ha a magánszemély a közterhek megfizetésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Táppénz alapja és mértéke

Kérdés: Mely időszak alapján kell kiszámolni a táppénzt annak a dolgozónak, akinek a munkaviszonya 2005. március 1-jétől 2005. június 30-áig tartott egy szövetkezetnél, és 2005. július 1-jétől passzív jogon táppénzt igényel? A megelőző időszakban az alábbi jogviszonyai voltak. 2003. július 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. január 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. november 4-étől december 31-éig és 2005. január 1-jétől február 28-áig munkanélküli-ellátás. Ebben az esetben is érvényes-e a maximum 90 napos folyósítás, hiszen a biztosított terhesség miatt van táppénzen, és 2005. novemberben fog szülni?
Részlet a válaszából: […] ...alatt vagy a biztosítása megszűnését követő első, második,illetve harmadik napon keresőképtelenné válik.Esetünkben a dolgozó a munkaviszony megszűnését követőenigényelte a táppénzt, melyre így a biztosítási jogviszony megszűnését követően90 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] Sajnos az ítélet nem áll rendelkezésünkre, így a pontosjogszabályi hivatkozásokra csak következtetni tudunk.Az elmaradt bér esetében nyilvánvalóan az Mt. 88. § (2)bekezdésében meghatározott bérről van szó. Nevezett jogszabályi hely szerintmegszüntetheti a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv.-ben foglaltak alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.A kérdésben jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján jár a távolléti díj 80 százaléka. A munkaviszony megszűnését követően a biztosított számára táppénz jár.Az Eb-tv. szerint a biztosított saját betegsége esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.