Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...működést, illetve (természetes személyek esetében) a személyes létfenntartást.A munkavállaló oldalán kárként merülhet fel a munkaviszonyban és a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelem, valamint a természetbeni juttatások értéke. A megtérítendő károk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Természetbeni juttatások közterhei

Kérdés: Hogyan alakul 2010-ben az internetutalvány, az üdülési csekk, a hidegétkezési utalvány, a helyi utazásra szolgáló bérlet, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az a fölötti részt pedig 54 százalékos mértékű kifizetői személyijövedelemadó terheli. Tehát utána az adókötelezettség már nem munkaviszonybólszármazó jövedelem, hanem adóköteles természetbeni juttatás jogcímenkeletkezik. A 2009. évre 2010. január 15-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyeta munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. E szabályozás alapjánegyértelmű, hogy a munkavállalóra tekintettel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...és 4 százaléktermészetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni.Az Flt. szerint »a munkaadó a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset),valamint a végkielégítés, jubileumi jutalom, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...is az általánosszabályok vonatkoznak. Az a tény, hogy a munkavállaló hajléktalan, nem játszikszerepet a foglalkoztatására nézve, így munkaviszony keretében vagy -amennyiben a törvény által munkában tölthető napok maximális száma elegendő afeladatok elvégzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónál dolgozik, napi időarányosítással kell meghatározniaz adómentesen adható juttatások mértékét. Több, egymás melletti munkaviszonyesetén az adómentes keret munkáltatónként illeti meg a magánszemélyt.A 400 ezer forintos keretbe tartoznak azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások együttesértékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 000 forintnak azadott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányosösszegét meghaladó rész (adóalap). A kérdésben megjelölt juttatások közül csakaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves,összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Ez a korlátozás kizárólagmunkaviszonyban érvényesül, ami azt is jelenti, hogy pl. tagi jogviszonyban azadómentes juttatások mértéke meghaladhatja a 400 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...rendelte el,vagy– a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretekmegszerzését, bővítését célozza, és a képzésben a vele munkaviszonyban állódolgozó vagy a társaság személyesen közreműködő tagja vesz részt.A felsorolt feltételek teljesülése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...szerint adóznak, míg a felsorolásban nem szereplő juttatások adózását a magánszemély és a kifizető között fennálló jogviszony – munkaviszony, tagi viszony stb. – határozza meg. Ezt az adózási módot hívják jogcím szerinti adózásnak. Ekkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.
1
2