21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
2. cikk / 21 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
3. cikk / 21 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
4. cikk / 21 Munkanélküli-ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítása annak a mezőgazdasági őstermelőnek, akinek 2021. november 30-án megszűnt a munkaviszonya, munkanélküli-ellátást igényelt 2022. február 7-től, majd igénybe szeretné venni a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, tekintettel arra, hogy a nyugdíjkorhatár betöltéséig még egy éve van hátra? Folytathatja az őstermelői tevékenységét továbbra is az álláskeresési ellátások mellett abban az esetben, ha az éves bevétele nem éri el az 1 millió forintot?
5. cikk / 21 A mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya
Kérdés: Mire kell figyelnie egy mezőgazdasági őstermelőnek, ha szeretné elkerülni a folyamatos hibaüzeneteket a járulékbevallások beküldése során?
6. cikk / 21 Őstermelő szolgálati ideje
Kérdés: Miért nem ismerte el a nyugdíjintézet szolgálati időként az őstermelői időszakot annak ellenére, hogy az érintett fizette a nyugdíjjárulékot?
7. cikk / 21 Nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülő őstermelő járulékai
Kérdés: Kell őstermelőként járulékot fizetnie a segélyezés időszakában annak a személynek, aki jelenleg munkaviszonya mellett folytatja a gazdálkodást, de a munkaviszonya meg fog szűnni, és ezt követően a nyugdíjkorhatára eléréséig nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt kíván igényelni?
8. cikk / 21 Mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat, illetve kell-e negyedéves bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2017-ben kezdte meg a tevékenységét munkaviszony mellett, de a bevétele 0 Ft volt, mert az általa telepített gyümölcsös még nem fordult termőre, 2018-tól viszont már főállásúként folytatja őstermelői tevékenységét?
9. cikk / 21 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
10. cikk / 21 Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
