Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...csak a munkabérből származó járulékalap összegének van jelentősége, a munkaidőnek nincs. Ennek ellenére a napi 4 órát elérő munkaviszony (adott esetben) előnyösebbnek tűnik, mert így az érintett a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelmeket kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot.Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet a válaszából: […] ...anélkül, hogy ellátásának a folyósítása felfüggesztésre kerülne.A kérdésben említett munkavállaló ezt a határösszeget a munkaviszonyában eléri, így ha további járulékalapot képező jövedelmet szerezne, az a kereseti korlát túllépését jelentené...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
Részlet a válaszából: […] ...Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a betéti társaság tagja a társaságban munkaviszonyban vagy kisadózóként működhet közre.A kérdésben korhatár előtti ellátásban részesülő személyről van szó, aki nem minősül saját jogú nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Figyelembe kell venni a minimumjárulék-alapot a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának a megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a foglalkoztató köteles teljesíteni.Ebből következően a kereseti korlát számításánál a munkaviszony esetében csak a tényleges munkabér alapján megállapított társadalombiztosításijárulék--alapot képező jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól mentesült a heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel, így a szociális hozzájárulási adót, illetve az egyéni járulékokat csak a tényleges tagi jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...nem. A Szocho-tv. 13. szakasza értelmében a megváltozott munkaképességű személyek utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas vállalkozónak minősülő tagja a havi adóalapja)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlátnál

Kérdés: A korhatárt be nem töltött nyugdíjas esetében figyelembe kell venni az ekhós megbízási díjat a kereseti korlát számítása során, tekintettel arra is, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem nem számít bele a kereseti korlátba, míg a megbízási jogviszonyból származó igen?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos jogszabályi változásokból következően a kereseti korlát számításánál valóban nem kell figyelembe venni az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas e jogviszonyából származó keresetét, hiszen az nem képez járulékalapot.Ellenben minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személynek keresőtevékenysége esetén akkor kell megszüntetni az ellátását, amennyiben az abból származó egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, akinek a munkabére után a társaság – a Szocho-tv. 13. szakaszában meghatározott kedvezménnyel élve – lényegében mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
1
2
3