GYED alapjának megállapítása a biztosítás szünetelése esetén

Kérdés: Milyen jövedelem lesz a GYED alapja annak a 2004. december 6-a óta munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2005. augusztus 1-jétől szeptember 4-ig építkezés miatt fizetés nélküli szabadságon volt, 2005. október 7-től pedig szülési szabadságon van, mely 2006. március 23-án fog lejárni? A dolgozó munkabére havi 115 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj összegének kiszámítására elsősorban atáppénz alapjának megállapítására vonatkozó szabályt kell alkalmazni. Azaz megkell nézni, hogy van-e a biztosítottnak az irányadó időszakban legalább 180napi jövedelme. A konkrét esetben az irányadó időszak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Főállású munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó jelenleg GYES-en van. Alkalmanként van bevétele, évente kétszer-háromszor. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, különös tekintettel azokra a hónapokra, amikor egyáltalán nincs bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...8. § a) pontja]. Akérdés szempontjából ez a lényeges, mert így a vállalkozót heti 36 órátmeghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló személynek kelltekinteni, függetlenül attól, hogy ezen idő alatt a munkaviszonyában effektívmunkát nem végez....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Táppénz időtartama I.

Kérdés: Egy korábban biztosítási idővel nem rendelkező biztosított 2004. szeptember 6-án munkaviszonyt létesített havi 67 000 forint munkabérért. 2005. január 5-én és 6-án fizetés nélküli szabadságon volt, 2005. január 7-től jelenleg is keresőképtelen. 2005. február 28-án a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A munkaviszony megszűnését követően meddig jogosult táppénzre a biztosított?
Részlet a válaszából: […] Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, a biztosításijogviszony megszűnését követően 90 napon át. A jogosultsági időtartam megállapításánál nem hagyhatóazonban figyelmen kívül az a szabály sem, hogy aki a keresőképtelenségétközvetlenül megelőző egy évnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] ...– személyesen közreműködő beltag után még jövedelem hiányában is a fentiek szerinti járulékokat meg kell fizetni. A heti 40 órás munkaviszonynak ez esetben nincs jelentősége, mivel a munkavégzés szünetel a gyermek ápolása címén igénybe vett fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Táppénz mértéke, időtartama

Kérdés: A dolgozó jogviszonyai a következőképpen alakultak:1999. 08. 08-tól 2001. 01. 31-ig munkaviszony2001. 02. 02-től 2001. 05. 15-ig munkanélküli-segély2001. 05. 16-tól 2002. 01. 04-ig munkaviszony2002. 01. 10-től 2002. 05. 28-ig munkanélküli-segély2002. 05. 29-től 2003. 01. 07-ig munkaviszony(2002. 12. hónapban 9 nap fizetés nélküli szabadság)2003. 01. 15-től 2003. 03. 18-ig munkanélküli-segély2003. 03. 19-től jelenleg is munkaviszonyA biztosított 2003. 05. 23-tól jelenleg is keresőképtelen. Meddig jogosult táppénzre, és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A biztosított 1999. augusztus 8-tól rendelkezik folyamatos biztosítási idővel, mert az egyes biztosításban töltött idők között nincs 30 napot meghaladó megszakítás. Biztosításban töltött idő az az időtartam is, amikor munkanélküli-segélyben részesült. Nem biztosításban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Többes jogviszonyú beltag fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...beltagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban teszi [Tbj-tv. 4. § d) 1. alpontja]. Tehát, ha az érintett tag a betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] ...tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, illetőleg ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér- (illetmény), átlagkereset- (távolléti díj)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...történő munkavégzés ideje alatt az egyéni vállalkozónak a tételes egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie. A heti 36 órás munkaviszonynak ebben az esetben nincs jelentősége, hiszen a munkavégzés szünetel a gyermek ápolása címén igénybe vett fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...nem hosszabbítja meg.A betegszabadság idejére járó távolléti díjból járulékot kell vonni, így az a felső határba beleszámít.Az új munkaviszony kezdetekor a járulékfizetési felső határt ismételten meg kell állapítani, a munkaviszony kezdetének napjától az év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.