8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Visszamenőleges nyugdíjazás
Kérdés:
Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?
2. cikk / 8 Kilépő munkavállaló járulékminimuma
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
3. cikk / 8 Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozók bejelentése
Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége azoknak a társaságoknak, amelyekben társas vállalkozói jogviszonyban működnek közre heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személyek? A cégek azt a tájékoztatást kapták, hogy minden biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonyt külön-külön be kell jelenteni.
4. cikk / 8 Rokkantsági nyugdíjas közalkalmazott munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: A 145 000 forint összegű rokkantsági nyugdíj kétszeresét vagy a minimálbér összegét kaphatja-e meg az a rokkantnyugdíjban részesülő, közalkalmazotti jogviszonyban álló, jelenleg beteg édesanyját ápoló munkavállaló, akinek lejárt a fizetés nélküli szabadsága, és ezért meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát? A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap, valamint jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is, ami 5 havi munkabér.
5. cikk / 8 Felmentési bér és nyugdíj egyidejű folyósítása
Kérdés: Kaphatja-e egyidejűleg a nyugdíjat és a felmentési időre járó átlagkeresetet az a munkavállaló, aki 2009 májusában tölti be 62. életévét, munkáltatója a születésnapjától felmenti a munkavégzés alól 2010 januárjáig, és a felmentési idő alatt átlagfizetést kap? A munkaviszony 2010 januárjában szűnik meg.
6. cikk / 8 Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása
Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
7. cikk / 8 Társasház közös képviselőjének jogviszonya
Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
8. cikk / 8 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?