14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 14 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Beleszámítanak a társadalombiztosítási kifizetőhely kötelező létesítésére előírt 100 fős létszámba az alkalmi munkavállalók? Hogyan kell létrehozni a kifizetőhelyet?
3. cikk / 14 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
4. cikk / 14 1954-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyermeket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
5. cikk / 14 Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
6. cikk / 14 40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló
Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
7. cikk / 14 Munkaviszony megszüntetése előrehozott öregségi nyugdíj miatt
Kérdés: Kötelezhető-e nyugdíjba vonulásra az a munkavállaló, aki 2008. augusztus 9-én töltötte be az 57. évét, szolgálati ideje a születésnapján a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megállapítása alapján 39 év 8 nap, de egyelőre nem kívánja igényelni az ellátást? Ha még ez év decemberében visszamenőlegesen kérné a nyugdíjának megállapítását 2008. augusztus 9-től, megteheti-e? Amennyiben kötelezik a nyugdíjba vonulásra a munkavállalót, jogosult lesz-e végkielégítésre?
8. cikk / 14 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
9. cikk / 14 Beltag szociális járadéka
Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
10. cikk / 14 Átmeneti járadék
Kérdés: Igényelhet-e átmeneti járadékot az a 2005 júliusában 57. életévét betöltő férfi, akinek táppénzjogosultsága 2005. július hóban lejár, és az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg nála? Hogyan kell igényelni az ellátást, illetve mennyi az összege? Igényelheti-e majd az előrehozott öregségi nyugdíjat a 60. életéve betöltésekor (már jelenleg is rendelkezik 42 év szolgálati idővel)? Amennyiben a bíróságon megtámadja az 50 százalékos munkaképesség-csökkenésről szóló határozatot, a döntés megszületéséig jogosult-e az átmeneti járadékra, illetve ha a bíróságon munkaképesség-csökkenését magasabb mértékben állapítják meg, a későbbiekben a járadék és a nyugdíj közötti különbségre?