Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYES-ről visszatérő dolgozó esetében

Kérdés: Igénybe vehető a 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának idejére járó távolléti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények betegszabadság idején

Kérdés:

Érvényesíthetők a betegszabadság idejére járó juttatásból a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények?

Részlet a válaszából: […] ...személy, valamint a tartósan álláskeresők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt is a kifizetőt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból lehet igénybe venni, mégpedig a bruttó munkabér adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYES lejárta után

Kérdés: Mennyi időre és milyen mértékben vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. október 28-ig részesült GYES-ben, és 2010. június 1-jétől munkaviszonyt létesített?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-ának (3) bekezdése értelmében az anyasági ellátások folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók utáni szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Kedvezmények GYES-ről visszatérő munkavállaló után

Kérdés: Milyen kedvezmények érvényesíthetők 2012-ben a GYES-ről visszatérő munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...és emellett munkavállaló gyermekgondozási szabadságának– időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy– lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a változás a 0,5százalékos nyugdíjemeléshez szükséges 365 nap biztosításban töltött időt nembefolyásolja, hiszen a munkaviszonyban álló dolgozó biztosítása – függetlenül amunkaidőtől – folyamatosan fennáll. (Egészen más lenne a helyzet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben is igazolja a fent említett adatokat, és az igényt továbbítja az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz. Munkaviszony esetén a fizetés nélküli szabadságot engedélyeznie kell a foglalkoztatónak, amit kifizetőhely esetén csatolni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Az 1999. január 1-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2001. november 27-én szült. A szülés napjától 2002. május 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2002. május 14-től 2003. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, melyet megszakított, és 2003. június 1-jétől 2003. augusztus 6-ig fizetett szabadságot vett igénybe. 2003. augusztus 7-től keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült augusztus 27-ig. A biztosított részére 2003. augusztus 28-tól 2003. december 24-ig táppénzfolyósítás történt, mert 2003. december 25-én ismét szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt. Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a szülési szabadság lejártát követő naptól a gyermekgondozási díj összegét megállapítani? A biztosított 2003. december 25-én érvényes szerződés szerinti munkabére havi 240 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A 2003. augusztus 28-i táppénzjogosultsághoz azért nincs a biztosítottnak 180 napi jövedelme, mert terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült. Ezért a táppénzének összegét az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.(2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlékon a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.