13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározása során?
2. cikk / 13 Egyszerűsített foglalkoztatottak létszámának meghatározása
Kérdés: Figyelembe vehető az egyszerűsített foglalkoztatottak számának meghatározásához egy betéti társaság 4 fő nyugdíjas munkavállalója, akik nyugdíjas státuszukra tekintettel nincsenek biztosítottként bejelentve a céghez? A vállalkozásnak így egyetlen biztosított munkavállalója van, az ügyvezetői tevékenységet ellátó beltag.
3. cikk / 13 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés:
Valóban figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál a foglalkoztatónál megbízási jogviszonyban álló személyeket abban az esetben, ha a munkaidejük bizonyíthatóan meghaladja a havi 60 órát?
4. cikk / 13 Átlagos statisztikai létszám
Kérdés: Az átlagos statisztikai létszám számítása során figyelembe kell venni a kft. azon tulajdonos tagjait, akik személyesen közreműködnek ugyan, de tagi jövedelemben nem részesülnek? Van e tekintetben különbség a minimumjárulék-fizetésre kötelezett vagy nem kötelezett tag között?
5. cikk / 13 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Figyelembe kell vennie a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a létszám meghatározása során egy turizmussal, vendéglátással foglalkozó vállalkozásnak az általa foglalkoztatott alkalmi munkavállalókat?
6. cikk / 13 Átlagos statisztikai állományi létszám
Kérdés: Figyelembe kell venni az átlagos statisztikai állományi létszám számítása során azokat a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott óraadó oktatókat, akiknek havi szinten több mint 60 órája van? A KSH útmutatója szerint amennyiben a megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek havi óraszáma több mint 60 óra, és az általános munkarend szerint dolgoznak, számba kell őket venni az átlagos statisztikai állományi létszám megállapítása során, a foglalkoztató azonban nem tudja eldönteni, hogy ezt a szabályt az ő esetében is kell-e alkalmazni.
7. cikk / 13 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Be kell számítani a szakképzési munkaszerződéssel alkalmazott tanulót a rehabilitá-ciós-hozzájárulás-fizetési kötelezettséget eredményező átlagos statisztikai létszámba?
8. cikk / 13 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
9. cikk / 13 Rehabilitációs hozzájárulás összege II.
Kérdés: Mennyivel csökkenti a rehabilitációs hozzájárulási járulék 2020. évi fizetendő összegét az a heti 20 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. augusztus 31-ig táppénzen volt, utána dolgozott két munkanapot, majd 2020. szeptember 3-tól jelenleg is újra keresőképtelen? A foglalkoztató cégnek 27 munkavállalója van, és az érintettel együtt 2 fő megváltozott munkavállalót foglalkoztat.
10. cikk / 13 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
