94 cikk rendezése:
1. cikk / 94 Külföldi állampolgárságú apa pótszabadsága külföldön született gyermek után
Kérdés: Jogosult az olasz állampolgárságú édesapa Magyarországon az 5 nap "apaszabadságra" abban az esetben, ha itt áll munkaviszonyban, az édesanya pedig észt állampolgár, aki jelenleg is Észtországban tartózkodik újszülött gyermekével? Az észt regisztrációs igazoláson szerepel az apa, illetve a gyermek vezetékneve megegyezik az apáéval. A család egy hónap múlva várhatóan már együtt fog lakni Magyarországon. Amennyiben az apa jogosult a szabadságra, akkor a munkáltató visszaigényelheti ennek költségeit?
2. cikk / 94 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
3. cikk / 94 Nyugdíjkorhatárt betöltő özvegy közterhei
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy egy nyugdíjkorhatárt hamarosan betöltő özvegyasszony nem igényli meg a saját jogú nyugellátását arra való tekintettel, hogy feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága, és az elhunyt férje nyugdíjának 30 százaléka jóval magasabb összegű, mint a számára az alig 20 év szolgálati idejére tekintettel megállapítható ellátás? Az érintett jelenleg főállású őstermelő, változik valamilyen módon a jogviszonya, illetve a járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan alakul a jogviszonya, ha a későbbiekben munkaviszonyt kíván létesíteni, vagy egyéni vállalkozóvá válik, és esetleg a kisadózást választja?
4. cikk / 94 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
5. cikk / 94 Alkalmi munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Egy alkalmi munkavállaló a harmadik munkanapján munkába menet balesetet szenvedett. Jogosult lesz üzemi baleseti táppénzre, ha a baleset üzemisége egyértelműen megállapítható? Hogyan változna a helyzet abban az esetben, ha az érintett munkaviszonyban állna, és első munkanapja reggelén ment volna munkába? Milyen ellátásra lenne jogosult a dolgozó abban az esetben, ha a foglalkoztató a baleset másnapjától tényleges munkaviszonyt létesítene a munkavállalóval?
6. cikk / 94 Ellátások alapja harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a dolgozónak az esetében, aki első, 2011. július 7-én született gyermeke után TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t kapott, második gyermeke 2014. május 23-án született, aki után szintén igénybe vette az ellátásokat, a GYES 2017. május 23-án lejár, 2017. május 24-étől augusztus 3-ig az elmaradt szabadságait fogja igénybe venni, harmadik gyermeke születésének várható időpontja 2017. szeptember 17., és az orvosa a fizetett szabadságának lejártát követő naptól "9"-es kóddal fogja keresőképtelen állományba venni? A munkavállaló 2007-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, és a CSED-et a szülés napjától kívánja igénybe venni.
7. cikk / 94 GYED folyósítása munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Továbbra is a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak kell folyósítania a GYED-ellátást abban az esetben, ha azonnali hatályú munkáltatói felmondással megszüntetik egy munkavégzés melletti GYED-ellátást kapó dolgozó jogviszonyát?
8. cikk / 94 Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az édesanya a második gyermeke születésekor az alábbi esetben? Az igénylő első gyermeke 2013. június 8-án született. A szülés után TGYÁS-t kapott, majd a gyermek kétéves koráig GYED-et folyósított számára a kifizetőhely, de időközben 2014. június 30-án megszűnt a több mint tíz éve fennálló munkaviszonya. A GYES-t nem igényelte meg a GYED lejártát követően, mert azt hitte, hogy az ellátást továbbra is folyamatosan kapni fogja. 2015. október 5-től napi 4 órás munkaviszonyt létesített egy betéti társaságnál, ahol felhívták a figyelmét, hogy meg kell igényelnie a GYES-t, amit meg is tett, de visszamenőleg csak két hónapra folyósították az ellátást. Az édesanya második gyermekét 2015. november 19-re várja.
9. cikk / 94 Csecsemőgondozási díj alapja I.
Kérdés: Az új szabályok alapján hogyan kell megállapítani a csecsemőgondozási díj alapját annak a dolgozónak az esetében, aki 2011 óta áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál heti 40 órás munkaviszonyban, első gyermeke születésnapjától, 2014. január 27-től TGYÁS-t, majd annak lejárta után GYED-et kapott, és 2015. augusztus 1-jétől csecsemőgondozási díjat igényelt, mivel második gyermekének várható születési ideje 2015. augusztus 26.? A TGYÁS naptári napi alapja 14 500 forint volt.
10. cikk / 94 CSED alapja második gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
