457 cikk rendezése:
1. cikk / 457 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
2. cikk / 457 Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata
Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
3. cikk / 457 Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
4. cikk / 457 Jutalom figyelembevétele nyugdíjalapként
Kérdés: Figyelembe veszik a 2024. február hónapban fizetett több millió forint összegű jutalmat a nyugdíj összegének kiszámítása során egy kft. munkavállalójának az esetében, aki 2025. március 16-án éri el a nők 40 éves nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időt? A munkavállaló heti 30 órában egy iskolában tanárnő, és heti 10 órás munkaviszonyban dolgozik a jutalmat fizető kft.-nél.
5. cikk / 457 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Be kell jelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott öregségi nyugdíjas munkavállalót, illetve kell közterhet fizetni ebben az esetben? Amennyiben nem kell megtenni a bejelentést, hogyan igazolható, hogy létrejött a foglalkoztatás?
6. cikk / 457 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
7. cikk / 457 1958-ban született férfi
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon öregségi nyugdíjra az az 1958. december 1-jén született férfi, aki Magyarországon kb. 23 év szolgálati idővel rendelkezik, Németországban 3 év szolgálati időt szerzett, és 2015. június 22-től jelenleg is Svájcban dolgozik főfoglalkozású munkaviszony keretében? Az érintett 11 hónapig (előfelvételis) katona volt, és utána 5 évig egyetemre járt. Amennyiben jogosult az ellátásra, mikor és hova kell beadni az igényt?
8. cikk / 457 1959-ben született nő nyugdíjazása
Kérdés:
Mikortól mehet nyugdíjba az az 1959-ben született nő, aki 2 gyermeket szült és nevelt fel, és 32 év munkaviszonyt tud igazolni?
9. cikk / 457 Munkavállalás nyugdíj mellett
Kérdés: Nyugdíj mellett mennyi lehet a maximális keresete annak az 1964-ben született nőnek, aki 40 éves jogviszonyára tekintettel 2023. november 1-jén nyugdíjba vonul, de a jelenlegi munkahelye nyugdíjasként tovább foglalkoztatná?
10. cikk / 457 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?