31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát egy megváltozott munkaképességű munkavállalónak annak érdekében, hogy jogosulttá váljon rokkantsági ellátásra?
2. cikk / 31 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 31 Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás
Kérdés:
Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?
4. cikk / 31 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
5. cikk / 31 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló CSED-jogosultsága
Kérdés: Igényelhet GYES-t a szülése után egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, ha jogosult ugyan CSED-re, de nem szeretné elveszíteni a rokkantsági ellátását? Az édesanya a szülési szabadság letelte után GYED-et szeretne igényelni, mert az már nem veszélyezteti a megváltozott munkaképességére tekintettel folyósított ellátást.
6. cikk / 31 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
7. cikk / 31 Tartós ápolást végzők időskori támogatása
Kérdés: Igényelheti valamilyen módon a tartós ápolást végzők időskori támogatását az a közeljövőben nyugdíjassá váló édesanya, aki a mai napig ápolja 30 éves értelmi fogyatékos fiát, ugyanakkor ápolási díjat teljes munkaidős munkaviszonya miatt soha nem vehetett igénybe?
8. cikk / 31 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
9. cikk / 31 Közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: Kérheti a nyugdíja megállapítását 2017. december 31-től, azaz vasárnaptól az a közalkalmazott, aki 2017. július 25-én jogosulttá vált a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára, munkaviszonya 2017. december 30. napján felmentéssel szűnik meg, és 2017. május 1-jétől 2017. december 30-ig a felmentési idejét tölti, amelyre távolléti díj illeti meg? Jogosult lesz a 2018. évben járó nyugdíjemelésre ebben az esetben? Mi a legkorábbi időpont, amikor érdemes beadni a nyugdíjazás iránti kérelmet? Jogosult lehet esetleg korábbi időponttól az ellátásra az igénylő, tekintettel arra, hogy a jogosultsági idővel már rendelkezik? Mi az a távolléti díj, és mennyivel kevesebb az összege, mint a munkabér?
10. cikk / 31 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
